Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején
A bizottság felkérte a budapesti államrendőrség főkapitányát is, hogy az „összes forgalomban lévő lófogatú és géperejű bérkocsik” tulajdonosait rendeletileg utasítsa – igény szerint – a beteglátogató orvosok korlátlan rendelkezésére.53 Mindezen intézkedések ellenére 1918 októberének első napjaiban már nemcsak a Monarchia haderejében, hanem a polgári lakosság körében is tombolt a betegség. A fertőzötteket azonnal elkülönítették. A katonákat gyakori kézmosásra, valamint környezetük tisztán tartására, fertőtlenítésére utasították.54 A járvány terjedését kétségbeesett, sokszor furcsa intézkedésekkel próbálták megakadályozni. A cs. és kir. 10. hadsereg alárendeltjeinél például bevezették a napi kétszeri szájüreg-fertőtlenítést, amelyet kálium-hipermanganát oldattal kényszerült elvégezni az amúgy is elgyötört legénység.55 A rendelkezés hozadéka végül is csupán az maradt, hogy mindenki saját pohárhoz jutott. Október végén az influenza már a Monarchia egész területén tömeges megbetegedéseket okozott. Szarajevóban a növekvő halálesetek miatt a polgári közigazgatás a katonai egészségügy segítségét kérve védőoltás kiutalását kérte, azt gondolván, hogy a vírus terjedésének létezik ellenszere.56 A helyzet súlyossága a katonai és a civil egészségügyi intézmények szoros kap csolattartását követelte. Az együttműködés keretében a katonai kórházak felesleges ágyaikat átadták a spanyolnáthában megbetegedett polgári egyének részére. Többször teljes kórházakat is átadtak a polgári közigazgatás számára.57 A bécsi katonai parancsnokság egészségügyi főnöke felhívásban utasította alárendeltjeit, hogy az együttműködés keretében adják át kihasználatlan férőhelyeiket a polgári szervek részére. Bécsben a város részére öt katonai kórházat adtak át, teljes személyzetükkel együtt.58 A katonai kórházak centralizációjával, valamint a civil kór házak katonarészlegeinek feloszlatásával 2000 kórházi ágyat szabadítottak fel polgári személyek részére.59 A szoros együttműködés természetesen a m. kir. honvéd egészségügyi intézmények esetében sem maradt el. Szilágyi József, a honvéd egészségügyi tisztikar főnöke október 11-én rendeletben utasította a honvéd orvosokat, hogy a honvéd egészségügyi intézményekben ellátásra jelentkező polgári betegeket fel kell venni.60 Minden honvéd orvos – munkája mellett vagy után – köteles volt a polgári lakosságot is ellátni és a polgári hatósággal együttműködni. A kórházakban betiltották a látogatást és a betegmozgatást. Mindezek mellett a polgárok mindennapjait érintő 53Budapest Székesfőváros Tanácsának 130996/1918.-X. sz. rendelete. 54KA NFA 10. Armeekommando, 831. doboz, 50769. Q. sz. 55KA NFA XX. Korpskommando, 2782. doboz, 993. sz. 56KA KM Abt. 14. 43/45/20.-1918. sz., 1918. október 26. 57KA KM Abt. 14. 43/45/27.-1918. sz., 1918. október 30. 58KA KM Abt. 14. 43/45/16.-1918. sz., 1918. október 18. 59KA, Manuskriptensammlung, TIWK/189. sz., Massnahmen zur Bekämpfung der Grippe. 60KA KM Abt. 14. 68/2/1/275.-1918. sz. Fertőzéses megbetegedések az osztrák‒magyar haderőben az I. világháború idején 69
