Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején
orvosfőnöke.47 A betegség előjeleként 1917 nyarán elsősorban a keleti hadszínté ren különös szemgyulladás ütötte fel a fejét. Később bebizonyosodott, hogy influenzavírus komplikációja okozta a betegséget. A járvány 1918-as pontos európai felbukkanásának ideje nem ismert. Először Németországban és Franciaországban jelent meg. Franciaországba az amerikai csapatokkal jutott el 1918 tavaszán. Ekkor még súlyos esetek nem fordultak elő. 1000 megbetegedésből 38 okozott halált. Németországban a Birodalmi Egészségügyi Tanács 1918. július 10-én foglalkozott először az influenza terjedésével.48 A nyári időjárási körülmények miatt azonban ideiglenesen eltűnt a betegség. Ősszel előbb Franciaországban, majd Spanyolországban jelentkezett ismét, ahol először írták le a betegség pontos ismérveit. Később Spanyolországból kelet felé terjedve világméretűvé szélesedett, súlyos, gyakorta halálos kimenetelű tüdőgyulladást okozva. A betegség jellemzően hirtelen, minden előjel nélkül, erős fejfájással és hőemelkedéssel jelentkezett. Egy nap elteltével már 39–40 °C-os lázzal járó száraz köhögés lépett fel. A második nap végén a láz elérte a tetőfokát, erősödött a köhögés. A harmadik nap végén csökkent a láz. Szerencsés esetben a beteg a negyedik napon már lázmentes volt, és az ötödik napra teljesen felgyógyult. A délnyugati hadszíntéren 1918. szeptember végén már az olasz csapatoknál tomboló járványról szóltak a hírszerzői jelentések,49 amelyeket megerősítettek a hadifogságba jutott olasz katonák.50 Sokan közülük már maguk is megbetegedtek. Ezeket a foglyokat szigorú orvosi ellenőrzés mellett azonnal elkülönítették. Az ellenség közelségében szolgálókat (felderítők, rohamszolgálatban állók) szintén állandó orvosi felügyelet alá vonták. A harctérről beérkező hírek alapján Budapesten a székesfőváros közegészségi bizottsága szeptember 30-án tartott ülésén egyhangúlag megállapította a pandémia kialakulásának veszélyét.51 Berlinben október 16-án, Bécsben október 18-án került sor hasonló tanácskozásra.52 Berlinben még a kancellár, Max von Baden is megbetegedett. A budapesti bizottság döntése értelmében – egyelőre október 13-ig – a megfelelő szellőző berendezés nélkül üzemelő „mozgófénykép-színházakat” és mulatókat bezárták. Szünetelt a tanítás az oktatási intézményekben is. A bizottság kérte a katonai vezetést, hogy biztosítsa a székesfőváros tiszti-, kerületi és hatósági orvosainak, valamint az egyleti, elsősorban a budapesti kerület munkásbiztosító pénztár orvosainak a katonai szolgálat alóli felmentését. 47KA KM Abt. 14. 43/45.-1918. sz. 48Eckart: i. m. 200. 49A külföldön fellépő járványos betegségek terjedését követségein, illetve konzulátusain keresztül a cs. és kir. Külügyminisztérium is figyelemmel kísérte. 50KA NFA 10. Armeekommando, 831. doboz, 50663. Q. sz. 51KA KM Abt. 14. 43/45/8.-1918. sz. 1918. október 8., valamint HL HM 630486/ált. 5.-1918. sz. 52KA KM Abt. 14. 43/45/7.-1918. sz. 1918. október 18. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 68
