Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején
A kialakult helyzet orvoslására 1915 nyarán a cs. és kir. Hadügyminisztérium segédközegeként a tábori bordélyok hálózatának megszervezésére létrehoztak egy részleget, amelynek feladata a prostitúció szabályozása és ellenőrzése volt. Magyarországon a belügyminiszter rendeletére létrehozták a nemi betegségek elleni harc kormánybiztosságát. A kormánybiztosi kinevezést dr. Nékám Lajos egyetemi tanár, bőrgyógyász és a nemi bajok szakértője kapta, aki 1915. december 5-én arra kérte a honvédelmi minisztert, hogy a továbbiakban rendszeresen felkereshesse a hadszíntéren működő egészségügyi intézményeket, hogy a nemi betegségekről ismeretterjesztő előadásokat tartson.28 Kérvényét Hazai Samu honvédelmi minisz ter jóváhagyás végett megküldte Alexander Krobatin cs. és kir. hadügyminiszternek. A kérés engedélyezését illetően nincs adatunk. A polgári hatóságok további rendeletekkel és szigorú ellenőrzésekkel igyekeztek gátat szabni a nemi betegségek rohamos terjedésének. A polgári orvosoknak azonnal jelenteniük kellett a nemi bajjal hozzájuk fordulók adatait. A bejelentés elmulasztása felelősségre vonással járt.29 Az 1915. december 29-én kiadott bel ügyminiszteri rendelet pontos előírást közölt a „kéjnők” számára.30 Minden kéjnő köteles volt a szobájában állandó és megfelelő óvszerkészletet tartani, amit hatósági áron bocsátott a vendégek részére. Emellett fertőtlenítőszereket, bórvazelint és szappant is be kellett szerezni.31 Az előírások betartását időszakosan végrehajtott rendőrségi vizsgálatok alkalmával ellenőrizték. „Iparűzési engedélyt” csak rendszeresen vezetett bárcakönyvvel rendelkező kéjnő kaphatott, amelyben a személyi adatokon kívül a rendszeres orvosi vizsgálat eredményeit is feltüntették. A katonai hatóságokkal való együttműködés keretében a rendőrség a bordélyokba látogató katonák között a nemi betegségekkel szembeni védekezést ismertető kiadványokat terjesztett. 1916 januárjától azonban egyre többen igyekeztek szándékosan nemi bajt szerezni, ezzel is késleltetve a bevonulásukat. Persze az esetek többségében az efféle cselekedetre fény derült. A nemi betegségek elleni küzdelem szükségességét sürgette dr. Gaál Jenő, az Egyesületközi Fajegészségügyi Bizottság elnökhelyettese is, aki Hazai honvédelmi miniszterhez 1916. január 4-én írt levelében megállapította: „Nemzeti létérdekünk alapja függ e kérdések gyors és gyökeres megoldásától. A következő nemzedékek hosszú sora van most veszélyeztetve.”32 A tábori bordélyok szervezeti utasítása alapján a nyilvánosházakat a hadosztályok hadtápkörzeteiben szervezték. Feladatuk a tiszti és legénységi állomány szexuális igényeinek kielégítése, szexuális felvilágosítása, valamint a homoszexuális hajlam kialakulásának korlátozása volt. Bár nehezen hihető, de az itt dolgozó nőket 28KA KM 14. Abt. 43/17-13-1916. sz. 29KA KM 14. Abt. 14-17/9-3. sz. 30106.009/VII-d/1915. sz. B.M. rendelet, 1915. december 29. 31„A nemi érintkezés előtt bórvazelint, az érintkezés után pedig meleg vizet és szappant kell használ nia.” KA KM 14. Abt. 43/17-4-1916. sz. 32KA KM 14. Abt. 43/17-13-1916. sz. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 64
