Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kulcsár Krisztina: „A’ pestis idején mire kellessék vigyázni”. Védekezés a határvidéken és a Magyar Királyság belsejében a 18. században
„tökéletes egészségi állapotban” hagyta el a veszteglőházat, az igazgató és a vesztegzárállomás borbélymestere vagy orvosa az aláírásával igazolta, és ellátta a vesztegzárállomás saját pecsétjével.87 A 18. századi pestisjárvány idején ezeket az igazolá sokat még kézzel töltötték ki, de az 1760-as évek végétől erre a célra már formanyomtatványok készültek, külön az utazó személyek (Sanitäts-Fede für Personen), külön a portékájuk számára, 88 és a változó adatokat kézzel vezették rá. 89 Az igazolásokból kitűnik, hogy az utazóknak járványmentes időszakban eltérő számú napot kellett karanténban tölteniük, de ez járványgyanús vagy fertőzött időszakban három héttől több hétig terjedhetett. Az igazoláson feltüntették az utazó úti célját és azt a hatóságot is, ahova utalták a következő útlevél kiállításához. Az iratokon található számozás az adott évben kiállított igazolások sorszáma volt. A vesztegzárállomásba belépett személyekről ugyanis jegyzőkönyvet kellett vezetni.90 A 18. század végére ezek a jegyzőkönyvek is előre nyomtatott formában készültek, és bennük a részletes személyes adatokon túl a kiállított igazolás számát is feltüntették – így az visszakereshető volt. Fertőtlenítő eljárások A karanténidő elteltével is komoly higiéniai előírásokat kellett betartani mind a vesztegzárállomásokon, mind a karantén alá vont településeken. Ennek alapját a fertőtlenítés képezte, akár volt tényleges haláleset, akár nem, tehát akkor is, ha korábban csak fertőzésgyanú állt fenn. A karantén alá vont településeknek szigorúan előírták a szükséges lépéseket, amelyekből jól látszik, hogy a 18. század közepén még úgy vélték, a fertőzés a levegő útján is terjed, mivel a módszerek elsősorban a levegő tisztítására vonatkoztak. Füstöléskor például a ház valamennyi helyiségében legalább egy órán át kellett a már említett büdöskővel (kénkővel) fertőtleníteni, sőt Károlyi Sándor kiadott rendelkezésében még azt is javasolta, hogy a cserfa szenét is adják hozzá. Ezután a falakon levő nyílásokat, lyukakat betapasztották, kimeszeltek, majd az ajtókat-ablakokat bezárták, hogy a benti levegő ne 87Balázs: Mária Terézia ... 336–337. Ezt megelőzően is az igazgató és a borbélyorvos állította ki az igazolásokat. 88Uo. 76–77. Különböző változatokra lásd: Linzbauer: i. m. 1. kötet. No. 392. 1712. november 25-i rendelet. 89Például Marko Georg oszmán alattvaló számára kiállított egészségügyi igazolás, Zsupaneki vesz tegzárállomás, 1807. január 6.; Grigor Thonosin oszmán alattvaló számára kiállított egészségügyi igazolás, a Tömösi-szorosnál levő vesztegzárállomás, 1817. május 20. MNL OL, Helytartótanácsi levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács, Departamentum commerciale (C 64), 1825. F. 56. p. 4. 90Lásd például: MNL OL C 37 Lad. B. Fasc. 7. No. 10. 1770. március 9. A körösmezői vesztegzárál lomás jegyzéke 1770. január hóra és mintatáblázat. A 18. század végéről: MNL OL, Helytartótanácsi levéltár, Acta contumaciae Ireghiensis (C 139), No. 3. Az ürögi vesztegzárállomás jegyzőkönyvei, 1796. április–június; No. 4. A satrincai vesztegzárállomás jegyzőkönyvei, 1795. november–1796. június. és Sutterlüti: i. m. passim. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 28
