Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - Egy magyar úriember francia szívvel (Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. Főszerk. Búr Gábor. Szerk. Pál István és Székely Gábor) Garadnai Zoltán
kirobbanása előtt. Mátay Mónika Reményi Ferenc világutazó portréját rajzolja meg, aki katonaként 1892‒1893-ban részt vett Ferenc Ferdinánd világ körüli útján. A tanulmány családtörténeti összefüggéseket is felvázol, és a főszereplő alakját egybeveti Horthy Miklós személyével, aki a kor elvárásainak megfelelően szintén részt vett egy ilyen világ körüli úton. Pál István az angol titkosszolgálatok és a magyar katonai hírszerzők „kapcsolatát” ismerteti és megállapítja, hogy a kémkedési ügyek ellenére az angol kormány a többi szocialista országhoz képest megértőbbnek mutatkozott Magyarországgal szemben, mivel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében volt érdekelt. Pritz Pál professzor Bárdossy László és Bajcsy-Zsilinszky Endre barátságát és politikai nézeteit ismerteti, európai helyünk és sorsunk összefüggéseinek elemzésével. Mindkét főszereplő tragikus halált halt, sorsuk és útkeresésük jól érzékelteti azt a kényszerpályát, amelyben az ország a két világháború között vergődött. Tudjuk, hogy ebből a helyzetből csak az 1989‒1990-es rendszerváltozás után sikerült kitörni. Ramachandra Byrappa angol nyelvű tanulmánya India törté netével, az indiai külpolitika geopolitikai összefüggéseivel foglalkozik. Ring Éva professzor asszony a modern lengyel állam atyja, Józef Piłsudski marsall életét és politikáját, valamint azokat a kényszereket, tényezőket ismerteti, amelyek a három részre szakadt, önállóságát elveszítő Lengyelország létrejöttéhez vezettek, amiben a lengyel katonának kiemelt, de ellentmondásos szerepe volt. Sipos Balázs módszer tani tanulmánya az egyén és a csoportok kapcsolatát, ezek elemzésének, kutatásának lehetőségeit mutatja be. Szabó-Zsoldos Attila ismét az afrikai gyarmatosítás időszakába vezet el minket, és a kontinens déli részével kapcsolatos brit gyarmatpolitika kísérleti aspektusait vizsgálja. Megállapítja: a kutatás következő szakaszában azt lehetne vizsgálni, hogy a gyarmati tapasztalatok miképpen befolyásolták az anyaországon belüli viszonyokat. Szatmári Péter az osztrák legitimisták szerepét elemzi, és arra a következtetésre jut, hogy a legitimisták folyamatosan a független Ausztria eszményét hirdették; 1934-ben elképzeléseik közel kerültek a kormány programjához, amit 1938 után üldöztetés követett, és 1945 után szerepük minimálisra csökkent. Székely Gábor professzor diplomáciatörténeti tanulmánya Anthony Eden Hitlerrel és Sztálinnal folytatott találkozásait és tárgyalásait ismerteti. A brit külügyminiszter 1939-ben perifériára szorult, a brit‒francia‒szovjet katonai szerződés nem valósult meg, és tudjuk, hogy a világháború kirobbanásával új korszak kezdődött, ami Nagy-Britanniát és Franciaországot egyaránt a másodrendű hatalom szintjére vetette vissza. Szilágyi Ágnes Judit professzor asszony az Első Portugál Köztársaság értelmiségi elitjének történetével foglalkozik. Megállapítja, hogy a republikánus értelmiség megváltásként várta a köztársaság kikiáltását, mivel a bajok megoldását az államforma megváltoztatásától remélte, de mindez a belső ellentétek, a problémák komplex jellege miatt nem valósulhatott meg. Szívós Erika a városi terek történetével, a mítoszokkal és legendákkal foglalkozik. V. Molnár László tanulmánya II. Katalin cárnő belpolitikájának első kudarcát, az 1767‒1768. évi Törvénykönyv-szerkesztő Bizottság működését, a felvilágosult abszolutizmus országmodernizációs törekvéseit, azok nehézségeit és ellentmondá-Irodalom 262
