Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - Egy magyar úriember francia szívvel (Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. Főszerk. Búr Gábor. Szerk. Pál István és Székely Gábor) Garadnai Zoltán
sosságát ismerteti. Varga Boglárka a Zöld-foki szigetek sikertörténetét mutatja be, és azt vizsgálja, hogy a többi afrikai gyarmathoz képest a szigetállam fejlődésének és modernizációjának melyek voltak az összetevői, és mi vezetett oda, hogy a szigetország a Freedom House listáján Franciaországgal vagy Liechtensteinnel meg egyező pontszámmal rendelkezik, amivel messze kiemelkedik a többi afrikai állam közül. Varga Zsuzsanna tanulmánya a jelenkori Magyarország történetébe „repít” minket vissza: Dimény Imre miniszter életét, munkásságát, a magyarországi agrárlobbi történetét ismerteti, megállapítva, hogy a hivatali, szervezeti és politikai összefüggések hátterében az élelmiszergazdaság nyugatról átvett elvének elfogadása, a mezőgazdaság szerepének újragondolása húzódott meg. Világi Dávid tanul mánya ismét Afrikába kalauzol bennünket, és a zuluk történetét mutatja be. Láthatjuk, hogy a gyarmatosítás előtt is voltak afrikai birodalmak/királyságok (nemcsak a középkorban), amelyekkel a tengeri hatalmat képviselő nyugatiaknak (jelen esetben a briteknek) is együtt kellett működniük, vagy számolniuk kellett az ellenállásukkal, amit a zulu háborúk is bizonyítanak. Az ábécérendben Vonyó József tanulmánya az utolsó. Imrédy Béla 1944-ben, a német megszállás után, dátum és aláírás nélkül kiadott memoranduma jól érzékelteti, hogy a realitásérzékét egyre inkább elveszítő egykori miniszterelnök az évekkel korábban megszilárdult nézetei alapján kívánt jobboldali szövetséget létrehozni, de próbálkozásai kudarcot vallottak. Csak mellékszerep jutott neki, és politikai pályája a németek nyomására 1944. augusztus 7-én véget ért. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, Hóman Bálint irathagyatékában található forrás ismertetése méltó keretét adja annak a tanulmánykötetnek, amelynek első tanulmányát Ablonczy Balázs jegyzi. * Összességében megállapíthatjuk, hogy nagyon izgalmas, érdekes és összetett tartalmú tanulmánykötetet olvashatunk, amelyben az írások stílusa eltér ugyan egymástól, de színvonaluk, szerzőik szakmai elköteleződése méltó „ajándék” Majoros István professzor számára, így mindenkinek csak ajánlani tudom. Remélem, hogy a recenzió felkeltette a szakmai és műkedvelő közönség érdeklődését, s a kötet, illetve annak digitalizált változata hasznos segédkönyvként szolgálhat. Garadnai Zoltán Irodalom 263
