Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - Egy magyar úriember francia szívvel (Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. Főszerk. Búr Gábor. Szerk. Pál István és Székely Gábor) Garadnai Zoltán
történetét ismerteti: Moammer Kadhafi ezredes excentrikus személyiségjegyei ellenére a két ország kapcsolatai ígéretesen alakultak, de a reményeket a kelet-európai rendszerváltozások elsöpörték, és a zsákutcába került kapcsolatokat azóta sem sikerült érdemben újraindítani. Juhász Balázs tanulmánya az olasz‒magyar kap csolatok azon sajátosságára hívja fel figyelmünket, miszerint a kommunistagyanús személyekkel kapcsolatos információk megosztása a két ország belügyi szervei számára kiemelt fontosságú volt, ami szerkezeti sajátosságot jelent. Arra az újsághírre pedig talán többen is emlékezhetnek, hogy a rendszerváltozás után a magyar‒olasz kapcsolatok újrarendezése keretében a két ország szolgálatai, a bizalomerősítés jegyében, kölcsönösen információkat cseréltek egymással. Juhász József a délszláv válság nemzetközi összefüggéseit és azokat a vitákat mutatja be, amelyek a délszláv válság(ok) nemzetközi rendre való hatásait elemzik, különös tekintettel a NATO 1999-es beavatkozására, amely teoretikus viták alapját teremtette meg, bár konkrét következményét a krími válság kapcsán szintén tapasztalhatjuk. Kicsindi Edina képekkel illusztrált tanulmánya azzal a politikai kommunikációs véleménnyel szembesít minket, hogy a Monarchia (és azon belül Magyarország) nem végzett gyarmatosítást. Láthatjuk, hogy a korabeli magyar sajtót igenis foglalkoztatta a gyarmatosítás kérdése, és a Monarchia sem kerülhette el (amennyiben nagyhatalmi pozícióit meg akarta őrizni), hogy ne foglalkozzon a gyarmatosítással, még ha abban lényegesen el is maradt a többi nagyhatalom mögött. A szerző megállapítja: „Az európai nagyhatalmiság tudata tisztán visszaköszönt a korabeli magyar sajtóban...” Kolontári Attila írása a Molotov‒ Ribbentrop-paktum diplomáciai előké szítésével foglalkozik. A német és orosz levéltári forrásokon alapuló diplomáciatörténeti tanulmány bemutatja a két – világnézeti szempontból egymástól merőben eltérő – ország közeledésének folyamatát, az ennek előkészítésében részt vevő szovjet szakértő diplomata aprólékos, bár az események menetét lényegesen nem megváltoztató munkáját. A kor viszonyait jól mutatja, hogy a szovjet szakértő (Georgij Asztahov) nem kapott elismerést, bár ebben reménykedett, és végzetesen elvesztette a vezetői bizalmát (könnyen ráfogták bárkire, hogy kémkedik). 15 év kényszemunkára ítélték, amelynek során 1942-ben meghalt. (E recenzió szerzője 2007-ben a német Külügyi Levéltár raktárában a saját kezével érinthette a paktum megkötéséhez használt, Kelet-Európát érdekszférákra osztó térképet.) Ligeti Dávid angol nyelvű tanulmánya az Osztrák‒Magyar Monarchia 1916-os háborús helyzetét elemzi. M. Madarász Anita Nagy-Britannia 1945 és 1951 közötti hidegháborús propagandájával foglalkozik. A propagandának az volt a célja, hogy felvegyék a harcot a kommunista veszéllyel. Majdán János személyes hangvételű tanulmánya az Ipoly-völgyi vasút építésével és annak utótörténetével foglalkozik a 19. századi vasútépítési láztól a hanyatlásig. A szerző kifejezi reményét, hogy a Magyarország és Szlovákia perifériáján található régió újbóli fejlődésének alapját ismét a vasút teremtheti meg. Marsai Viktor tanulmánya az afrikai gyarmatosítás időszakába kalauzol el minket: egy határ menti vita következtében kialakult konfliktus Kenya és Tanzánia határának megállapításához vezetett közvetlenül az első világháború Irodalom 261
