Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)
hozzanak „átmeneti” döntést, amíg tisztázódnak az együttműködésre való kilátások Romániával vagy Magyarországgal.54 Mihály király55 az 1944. augusztus 23-i fordulatot Antonescu marsall letartóz tatásával az áprilisi fegyverszüneti feltételek alapján hajtotta végre. Az átállás legfőbb mozgatórugója Észak-Erdély „megszerzése” volt. A király proklamációjában kijelentette: „az Egyesült Nemzetek garantálták országunk függetlenségét és azt, hogy nem avatkoznak belügyeinkbe. [...] A szövetséges hadseregekkel és az ő segít ségükkel, a nemzet összes erőit mozgósítva, átlépjük az igazságtalan bécsi döntéssel ránk erőszakolt határokat, hogy felszabadítsuk Erdély földjét az idegen megszállás alól.” 56 Iuliu Maniu nemzeti parasztpárti politikus a szovjet vezetőkhöz címzett üzenetében köszönetét tolmácsolta az Erdély „felszabadítása” végett kilátásba helyezett „jóindulatú” szovjet katonai segítségért. Moszkva fenntartotta áprilisi feltételeit, bár elfogadta, hogy a döntést a békerendezés során felülvizsgálhatják. Az 1944. augusztus 31-i szovjet tervezet angol szövege szerint: „Allied Governments [...] agree that Transylvania (whole or greater part) should be plainly Roumanian subject to reconsideration at the Peace settlement.” 57 A szövetséges nagyhatalmak moszkvai fegyverszüneti tárgyalásain Clark Kerr angol nagykövet ezzel szemben Erdély hovatartozásának kérdését nem a fegyverszüneti egyezménybe, hanem a kevésbé kötelező jellegű háromoldalú nyilatkozatba58 kívánta foglalni, míg Harriman 59 amerikai nagykövet olyan megfogalmazást javasolt, ami a területi kérdés eldöntését a háború utánra halasztotta. Molotov mindkét javaslatot elvetette. Hivatkozott arra, hogy áprilisban Churchill kifejezett kívánságára fogadták el ebben a formában az erdélyi klauzulát. A fegyverszüneti egyezmény 19. cikkelyébe az angol változat került: a szövetséges kormányok a bécsi döntést semmisnek és érvénytelennek nyilvánították, továbbá egyetértettek azzal, hogy „Erdély (vagy annak nagyobb része) visszaadható Romániának, a béke rendezésben történő megerősítéstől függően.” 60 A román kiadványokban a fegyver -54Трансильванский вопрос ... 233‒237. Vértes Judit magyar fordítását lásd Zeidler – L. Balogh: Az „Erdély kérdés”... i. m. 55Fülöp Mihály: A királyi Románia és Erdély, 1944‒1947. Interjú I. Mihály román királlyal, 1993. december 9. História , 1994. 2. sz. 24‒29. 56Lásd Fülöp Mihály: A román kiugrás és a fegyverszünet ... 88‒98. 57NA FO 371/44006 W. P. (44) 496. 58Восточная Европа ... 161. 59Harriman moszkvai amerikai nagykövet 1944. szeptember 7-i távirata. FRUS 1944. Europe, Rumania, 224. 60A román fegyverszünet 19. cikkelyének végleges angol szövege: „ The Allied Governments regard the decision of the Vienna Award regarding Transylvania as null and void and are agreed that Transylvania (or the greater part thereof) should be returned to Roumania, subject to confirmation at the peace settlement and the Soviet Government agrees that Soviet forces shall take part for this purpose in joint military operations with Roumania against Germany and Hungary.” Department of State Bulletin, September 17, 1944. Washington D. C. 289‒292. FRUS 1944, Europe, Rumania, 232. Műhely 218
