Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)
Borisz Podcerob,37 a beszélgetésben résztvevő szovjet diplomata feljegyzése két fontos vonatkozásban tér el a magyar követ táviratától. Egyrészt Molotov nem arról tesz említést, miszerint a szovjet kormánynak nincs „támadó szándéka Magyar -országgal szemben”, hanem azt említette, hogy a Szovjetuniónak Magyarországgal kapcsolatban semmilyen vitás kérdése nincs. Másrészt a szovjet külügyi népbiztos úgy fogalmazott, hogy a „Szovjetunió nem ellenzi/nincs fenntartása Magyarország területének Románia rovására megvalósult 38 megnagyobbításával kapcsolatban.” („Советский Союз не имеет никаких спорных вопросов в своих отношениях с Венгрией и не имеет к Венгрии никаких претензий. Советский Союз не имеет возражений по поводу осуществленного за счет Румынии увеличения территории Венгрии. ”) 39 A Podcerob-feljegyzés pontosabban fejezi ki Molotov szándékát, mint Kristóffy Budapestre küldött távirata: Magyarországot távol akarta tartani a háborútól, ezért – az utolsó pillanatban – de facto elismerte az Észak-Erdélyre vonat kozó második bécsi döntés területi érvényét, de a jövőre nézve nem tett semmiféle ígéretet, nem tett említést a szovjet támadó szándék hiányáról se.40 Románia és Finnország a németekkel egyidőben támadásba lendült „elveszett területeinek” visszaszerzésére. Molotov június 24-én Grigore Gafencu moszkvai román követnél a német rablóháborúban való részvétel okát tudakolta, ugyanis szerinte „Besszarábia kérdésének rendezése” után a Szovjetunió jószomszédi viszony kialakítására törekedett, „Romániával szemben területi követeléseket nem támasztott”; a jóviszonyt a német területi garancia nyújtása rontotta meg, mert „Románia függő viszonyba került Németországgal szemben, a német nemzetiszocialisták akaratának vetette alá magát”; a szovjet kormány a német „tancsapatok” bevonulását Romániába megszállásként értelmezte. Gafencu a román hadbalépést azzal indokolta, hogy a Szovjetunió erőszakos módon foglalta el Besszarábiát, sőt ezen túlmenően Bukovinát, az ó-romániai Hercát és a Duna-delta szigeteit is, ami után a „nemzet fennmaradása” érdekében a „gigantikus Oroszországgal” szemben (német) garanciát kerestek. Molotov kitért Besszarábia annexiójának megvitatása elől, s a beszélgetést azzal zárta: „a kérdés immár nem egyik vagy másik román terü let hovatartozása, hanem Románia, mint állam fennmaradása.”41 A Kristóffy-távirat42 nem változtatta meg az események menetét. A szovjet pró bálkozás a magyar semlegesség fenntartására hiábavalónak bizonyult. Horthy 37Podcerob, Borisz Fedorovics (1910‒1983): szovjet karrierdiplomata, Molotov személyi titkára. 38Lásd még Kolontári: i. m. 343‒344., 383‒384. 39DVP vol. XXIV. 21. 40A beszélgetés során az „egész” Erdélyre vonatkozó magyar igény kérdése fel sem merült. 41Molotov és Gafencu 1941. június 24-i beszélgetéséről készült feljegyzés, DVP vol. XXIV. 31‒32. Lásd még a területi garancia kérdésében a 29. sz. lábjegyzetet Molotov és Schulenburg 1940. augusztus 31-i beszélgetéséről. 42Horthy 1944. szeptember utolsó hetében Sztálinhoz intézett levelében azt írta, hogy „ most szerez tem tudomást arról, hogy a Kassát és Munkácsot ért légitámadás után Molotov külügyminiszter – Műhely 214
