Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)
területi követeléseket egy esetleges békekonferencián jogilag támogatni fogja.”17 A Molotov közléseiről készített orosz nyelvű feljegyzés óvatosabban fogalmaz: a szovjet delegátusok a magyar követelések megalapozottságához tartják magukat „egy esetleges nemzetközi konferencián, ahol Románia és Magyarország igényeit megvitatják.”18 A szovjet külügyi népbiztos a moszkvai magyar követ kérdésére kijelentette, hogy ez az álláspontjuk érvényes egy magyar‒román fegyveres konfliktus esetén is. Franciaország összeomlása és az angol garancia román felmondása után a szovjet kormány részt akart venni Délkelet-Európa német‒olasz területi újrarendezésében, ezért támogatta a Romániával szembeni magyar és bolgár területi igényeket. Molotov 1940. augusztus 24-én, a Turnu Severin-i magyar‒román tárgyalások megszakítását követően megerősítette a magyar követnek: „követeléseinket megala pozottnak tartják ‒ jelentette Kristóffy ‒ és a szovjetek magatartása az események során kedvező lesz Magyarország részére”; a „magyar kormány legyen meggyőződve, hogy a versailles-i és a trianoni Romániát sohasem tartotta ideálisnak, és az egyformán sérelmes volt Oroszország, Bulgária és Magyarország szempontjából.” 19 A szovjet kormány „az események során” arra számított, hogy Teleki Pál miniszterelnök önálló fegyveres akciót indít,20 ami lehetőséget adott volna arra, hogy Romániát katonai erővel összeroppantsák ‒ éppúgy, ahogy a második világháború kezdetén a „versailles-i rendszer szörnyszülöttét”,21 Lengyelországot –, a szovjet befolyást pedig Bulgáriára, Romániára és Magyarországra kiterjesszék.22 A Vörös Hadsereg felvonult a szovjet‒román határhoz, ahol 1940. augusztus végén fegyveres incidensekre került sor. Abban az esetben viszont, ha a magyar‒román konfliktust 17MNL OL Küm Béo. 424/ Bé-1946. II. 16. Molotov 1940. évi nyilatkozatai a magyar‒román kér désről. A Kertész István iratai között talált 1940. július 4-i, 95. sz. táviratot fénymásolatban közli Fülöp Mihály: Az elveszettnek hitt távirat. Magyar Nemzet, 1988. 211. sz. 9. 18„ СССР не имеет никаких претензий по отношению к Венгрии ; Советское правительство считает, что претензии Венгрии к Румынии имеют под собой основания . Я добавил , что такой же позиции представители СССР будут придерживаться в случае созыва международной конференции , н а которой эвентуально будет стоять вопрос о притязаниях Венгрии к Румынии ”. In: Трансильванский вопрос ... 46. 19Kristóffy József moszkvai magyar követ 1940. augusztus 25-i 131. sz. táviratát közli DIMK V. kötet. 519. Idézi még Zeidler – L. Balogh: i. m. Kristóffy táviratában nem szerepel a saint-germaini békére való utalás. 20Ottmar Traşcă: Planul de atac al armatei maghiare împotriva României din 23 August 1940. In: Anuarul Institutului de Istorie Cluj-Napoca, 1999–2000. Cluj-Napoca, [é. n.], 219‒230.; Uő: Stenogramele Consiliului de Miniştri al Ungariei din 22, 28, 29 şi 31 august 1940 referitoare la cel de-al doilea Arbitraj de la Viena. In: Anuarul Institutului de Istorie Cluj Napoca, 1998 . Cluj-Napoca, [é. n.], 177‒200. 21Molotov 1939. szeptember 28-i, a szovjet‒német barátsági egyezmény aláírása alkalmából mon dott beszéde. 22Peter Pastor idézi Sztálin alaputasítását Molotov 1940. november 12‒13-i berlini látogatása előtt, valamint a Hitler‒Ribbentrop‒Molotov-tárgyalásokat. In: Pastor: i. m. 414. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar‒román határról (1940‒1945) 211
