Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete

madik várományosát; a második lapon a T. 35. §-ában meghatározott szolgáltatásra jogosultakat a szolgáltatások tárgyának és értékének, illetőleg összegének megjelölésével; a harmadik lapon pedig a hitbizományi család tagjainak leszármazását feltüntető táblázatot (családfát). Az Igazságügyminisztérium hitbizományi állagában utóbbi végrehajtásának eredménye hiánytalanul megtalálható. 1937. március 17-én figyelmezteti a hitbizományi bíróságot az Igazságügyminisztérium, hogy a határidő hamarosan lejár, és kérdi: elkészült-e már a kimutatás és a nyilvántartási jegyzék. 1937. április 12-én a bíróság a válaszában kijelenti, hogy a hitbizományi birtokos még nem adta be a kimutatást, a jegyzék készítése folyamatban van, a határidőt nyilvántartják. 1937. április 23-án jelentik az Igazságügyminisztériumnak, hogy a nyilvántartási jegyzék kész, egy példányát felterjeszti nyilvántartás végett. Mind a nyilvántartás, mind a családfa megtalálható az anyagban. A kimutatásról a jelentésben nincs szó, és nincs nyoma annak, hogy ez elkészült volna. Más családok esetében az iratok tartalmazzák a kimutatást és a nyilvántartási jegyzéket, családfát is. Jó analógiaként szolgálnak a Nádasdy-anyag értelmezéséhez. Minden hitbizományi anyagban megtalálhatók ugyanazok a felszólító levelek 1937 tavaszáról, ami a Nádasdyban is. Az Igazságügyminisztérium minden hitbizományi bíróságnak elküldte a határidő-figyelmeztetéseket, és az Igazságügy -minisz tériumba küldött válaszok fennmaradtak. A szombathelyi bíróság válaszai például alaposabbak, pontosabbak, mint a székesfehérváriaké. A szombathelyi 1937. március 27-én azt jelenti, hogy a nyilvántartási jegyzékek készülnek („kiadattak sürgős adatszolgáltatás végett”), de a hitbizományi birtokos „feloldási kérelmet nem terjesztett elő”. „A hitbizományi birtokos eddig nem adott olyan bejelentést,

melyből azt lehetne megállapítani, hogy ez a hitbizomány kijelölési eljárás alá nem tartozik, tehát a T. 47. §.-ában írt ingóságok jegyzékének összeállítására a hitbizományi birtokos még fel nem hívatott.”101

A hivatkozott Erdődy-ügyben 1937 május

10-én terjeszti fel a családfát és a nyilvántartást, magyarázattal ellátva. Azt is közli, hogy a legutóbbi leltár 1918-ban készült, és mennyi volt a jövedelme. Az Erdődyanyagban megvan a szombathelyi hitbizományi bíróság ötoldalas végzése a továbbra is hitbizományi kötöttség alatt maradó, illetve felszabaduló ingatlanokról, keltezése 1944. február 18. (az Igazságügyminisztérium az ügyiratot 1944. április 5-én kapta meg, és április 6-án tették irattárba). Az ingóságokról a következőt tartalmazza a végzés: „Minthogy továbbá a kötöttség alatt tartani kívánt ingókról összeállított II. számú kimutatásban felsorolt ingók az 1936:XI. tc. 2. §. 1., 2., 6. és 10. pontjaiban felsorolt ingók közé tartoznak; minthogy a műtárgyak hitbizományi kötöttség alatt tartását 1943. évi november hó 13. napján 79.290/1943. IV. 3. szám alatt kelt rendeletével a

101A törvény 47. §-a szerint: „Ékszerek és egyéb drágaságok, valamint a háztartás, a gazdaság vagy az

üzlet folytatásához szükséges ingóságok a hitbizományi birtokos kezén maradnak; átvételüket a hitbizományi birtokos a leltár aláírásával vagy külön okiratban elismerni köteles.”

Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után

201