Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
felajánlási okiratot őfelsége által jóváhagyatta. Ebből következik, hogy elfogadta az ősalapító gróf Nádasdy Ferenc végrendeletében kifejezett és az utódok által is több ízben hangoztatott azon megállapítást, hogy egyik vagy másik ág teljes kihaltával a két hitbizomány egybeolvadva mindenkor a megmaradt ág elsőszülöttére száll át.” Az iratok tanúsága szerint a gazdasági válság miatt 1931-ben kezdeményezte a hitbizomány birlalója a nádasladányi hitbizomány ingatlanállománya egy részének hitbizományi kötöttség alóli felszabadítását. Az ezt követő években keletkezett ügyiratok részletesen ismertetik a két hitbizomány történetét, egymáshoz való viszonyukat, és hivatkoznak az ingóságokkal történő kiegészítésre is: „Az 1890. évben gróf Nádasdy Ferenc királyi jóváhagyással bizonyos ingóságokat csatolt az egységes hitbizományhoz.” A vonatkozó iratokban megtalálhatók azok a kérdőívek, amelyeket 1933-ban a hitbizományokra vonatkozó statisztikai feldolgozások céljából készíttettek a területileg illetékes hitbizományi bíróságokkal (Kérdőív a 33729/1933. I. M. II. számhoz.). A 12 pontból álló kérdőív a hitbizományok, a birtokosok, örökösök alapvető adatait kérdezte. A 7. pont: „Milyen vagyontárgyakból áll a hitbizományi törzsva gyon (állagvagyon)?” A nádasladányi kérdőívben az a. pont (az ingatlanvagyon részletes, községek és művelési ágak szerinti leírása után) a következő szerepel: b. Készpénzből, amelynek összege: ‒ c. Értékpapírokból, amelyeknek együttes értéke: ‒ d. Egyéb ingóságokból, éspedig: ezüstneműek, ékszerek, műkincsek, könyvtár, élő és holt gazdasági felszerelések, amelyek együttes értéke az 1915. évi leltár szerint 1 051 820 Korona 25 fillér (a dőlt betűs rész a kézzel írt kitöltés a formanyomtat ványra). Az iratok mögött található egy másik, keltezetlen, a birtokos 21 éves korából következtetve 1928-ban felvett 12 pontos kérdőív, amely elsősorban a hitbizomány terhére kérdezett rá. Értelemszerűen sem az ingatlanokra, sem az ingóságokra nem kérdezett rá. A 10. pont kérdésére – „A hitbizományi törzsvagyonhoz tartozó, nem haszonhajtó jelentékenyebb vagyontárgyak: történeti vagy művészeti becsértékkel bíró várak, gyűjtemények, műemlékek vagy ilyen becsértékkel nem bíró kastélyok, lakóházak, parkok és azok évi fenntartási költsége” – a gépelt válasz: „kastély park és műtárgyak évi fenntartási költsége P 32 000.-” Az 1936. évi törvény nem írta elő leltár, csak kimutatás készítését egyrészt azokról a vagyontárgyakról, amelyek hitbizományi kötöttség alatt maradnak, másrészt azokról, amelyeknek felszabadítását kérik. A m. kir. igazságügyminiszternek az 1936. évi XI. tv. végrehajtásáról szóló 44.000 /1936. 1. M. számú rendelet 63. §. előírta, hogy a hitbizományi bíróság az 1937. évi április hó 15. napjáig a felügyelete alatt álló hitbizományok mindegyikére nézve külön-külön két-két példányban nyilvántartási jegyzéket állít egybe. A nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni: az első lapon – a név, születési év, foglalkozás és lakóhely megjelölésével – a hitbizományi birtokost, és ha ez nem önjogú, annak törvényes képviselőjét, továbbá ugyanezeknek az adatoknak a megjelölésével a hitbizomány első, második és har-Műhely 200
