Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
1892. július 4. „Récsei igazgató úr felhívatik, hogy a mellékelt tervezet és eredeti okirat alapján a díszpéldány elkészítése iránt intézkedjék, és annak elkészültéről annak idejében tegyen jelentést.” 1892. november 16. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter felterjesztése a királynak és a király személye körüli miniszternek a felajánlási okirat díszpéldánynak aláírására. 1892. november 20. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter kiadmányozza a királynak szóló levelet, amelyben kéri, hogy a díszpéldányt írja alá. 1892. november 30. A király az ügyiratra ráírja: „A gróf Nádasdy Ferencz által kiállított felajánlási okiratnak díszpéldányát aláírásommal ellátva visszaküldöm. Kelt Bécsben, 1892. évi november hó 30-án. Ferenc József.” 1892. december 5. Az igazságügyminisztérium a székesfehérvári királyi törvényszéknek. „Vonatkozással 1892. évi június 2-án 4825. szám alatt kelt jelentésére, a gróf Nádasdy Ferencz által kiállított eredeti felajánlási okiratot azon felhívással küldöm vissza a királyi törvényszéknek, hogy azt irattárában őrizze meg. A felajánlási okiratnak Ő császári és apostoli királyi Felsége által 1892. évi november 30-án aláírt díszpéldánya innen közvetlenül fog Vancsó Gyula Gyula bupapesti ügyvédnek kézbesíttetni.” 1892. december 5. „Récsei igazgató úr felhívatik, hogy a felajánlási okiratnak díszpéldányát Vancsó Gyula budapesti ügyvédnek saját kezéhez elismervény mellett kézbesítse és az elismervényt csatolja az iratokhoz.” 1892. december 7. Vancsó Gyula ügyvéd gróf Nádasdy Ferencz meghatalmazottja elismervénye arról, hogy a király és az igazságügyminiszter által aláírt díszpéldányt átvette. Az eljárás tehát teljesen törvényesen zajlott a hitbizományi bíróság bevonásával. Az állagban található iratok között a későbbiekben nem szerepel a felajánlással kapcsolatos ügyirat, holott, ha ezt megváltoztatták volna, akkor a hiánytalanul megmaradt ügyiratokban ennek nyoma kellett volna, hogy maradjon. Lepsényi, bakonynánási, berhidai ingatlanok leltározásának, valamint más vitás kérdések ügyiratai is megvannak az 1880-as évektől 1944-ig. A különböző ügyekben az eljárások folyamán többször is előfordul a felajánlásra történő hivatkozás, sőt jogvitában később érvként hivatkoznak az eljárásra. Özv. gróf Nádasdy Tamásné 1915. szeptember 18-i előterjesztésében a két hitbizomány egységes volta mellett érvelve – „a Nádasdy család álláspontját” előterjesztve – is tényként beszél arról, hogy Nádasdy Paulai Ferenc ingókra tett felajánlási okiratában az ingókat az összes hitbizományi ingatlanok kiegészítő részeként jelöli meg: „De hogy az erede tileg 2 ágra alapított hitbizományi vagyon az egyik ág magvaszakadása folytán teljesen megszűnt és egybeolvadás folytán mint elsőszülöttségi hitbizomány kezeltetik, kitűnik a m. kir. Igazságügyminisztérium azon intézkedéséből, hogy midőn gróf Nádasdy Paulai Ferenc 1890. évben az ingókra tett felajánlási okiratában az ingókat az összes hitbizományi ingatlanok kiegészítő részeként jelöli meg és rendeli; a Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 199
