Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
Mivel a Batthyány-levéltárat minden érdekelt fél – a miniszteri biztos, a hitbizományi gondnok, közgyűjteményi vezetők, a levéltári anyag rendezője – a hitbizomány részének tekintette a könyvtárral, fegyvertárral és képtárral együtt, a felsorolt bizonyítékok alapján a Batthyány hercegi levéltár hitbizományi jellegét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt a 483/2014. (X. 27.) VIG. sz. határozatával igazolta: „a vizsgált dokumentumok a Batthyány-hitbizományi könyvtár és levéltár kapcsán a Magyar Állam tulajdonjogának fennállását támasztják alá.” Az Erdődyek két vépi hitbizományi alapítólevele (1873) nem említi a levéltárat. Azt írja, hogy a királyi jóváhagyás után az ingatlanokkal együtt leltározni és becsülni kell az összes épületet, gazdasági felszereléseket: „bútorzat, asztali és egyéb készletek, ékszerek, képtár, könyvtár, királyi kisebb haszonvételek, jogok, javadalmak és bármi névvel nevezendő egyéb tartozmányok.”73 Az igazságügymi nisztériumi iratokban található, keltezetlen, a birtokos 62 éves korából következtetve 1927-ben vagy 1928-ban felvett 12 pontos kérdőív 10. pontjának kérdésére, amely elsősorban a hitbizomány terhére kérdezett rá – A hitbizományi törzsva gyonhoz tartozó, nem haszonhajtó jelentékenyebb vagyontárgyak: történeti vagy művészeti becsértékkel bíró várak, gyűjtemények, műemlékek vagy ilyen becsértékkel nem bíró kastélyok, lakóházak, parkok és azok évi fenntartási költsége – a gépelt válasz: „vépi törzsvár: képtárral (80 drb olajfestmény és rézkarcgyűjtemény), antik bútorok és egyéb műtárgyak gyűjteménye. Régi levéltár, régi kocsik gyűjteménye, könyvtár. 70 holdas angolkert nagy üvegházakkal. Bakófai kastély 15 holdas parkkal, Szöllősi kastély 15 holdas parkkal.” Az 1882-es hitbizományi leltárban a XXIV. tétel „A levéltárban” található értékes díszkard leírása, gyémánt- és rubinköveinek részletezése, de iratokról nem esik szó.74 A levéltárat 1920-ig Monyoró -keré ken őrizték, akkor hozta a vépi várkastélyba Erdődy Sándor, aki később Bakófán kívánta a családi levéltárat elhelyezni. A terv nem vált valóra, 1944-ig a vépi kastélyban maradt, ekkor menekítették Bakófára, majd innét a Szombathelyi Székeskáptalan magánlevéltárába. Az iratok nagy része az 1944–1945-ös években erősen megrongálódott. A Magyar Országos Levéltár restaurálta a pusztulásnak indult iratanyagot. Restaurálás után az anyag átmeneti jelleggel a Vas Megyei Levéltárban maradt. 1971-ben Erdődy Ferenc úgy a restaurált, mind a káptalani magánlevéltárban lévő iratokat a Vas Megyei Levéltárnak adta megőrzésre. Erdődy Ferenc 1983. március 30-án bekövetkezett halála után fia, Erdődy László az iratokat a Pannonhalmi Főapátság levéltárában helyezte el letétként.75 A levéltár ugyanak kor szerepelt az Országos Levéltár által 1949. januárban a hitbizományi levéltárak -73Östör – Petrovay: i. m. II. 86. 74MNL VaML VII. 1. d.-ee-7. 75Kapossy János 1945. aug. 20-ai jelentése Vas és Sopron vármegye köz- és magánlevéltárainak áll potáról és védelmükre megtett intézkedésekről. MNL OL XIX-I-13-106/1946; MNL VaML, A monyorókeréki gróf Erdődy család iratai, XIII. 10. Fondleírás: https://mnl.gov.hu/mnl/vaml/ fondjegyzek. Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 189
