Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
1947 nov. 28-án Varga Jenő, a Batthyány Lajos által alapított hitbizománynak a szombathelyi törvényszék által 1946-ban kinevezett gondnoka a Veszélyeztetett Magángyűjtemények miniszteri Biztosának írt levelében azt kéri, hogy „az Országos Levéltárban lévő könyvek jegyzékének a hitbizomány költségére való lemásolását, annak megküldését és a tulajdonjog elismerését ugyancsak kérem igazolni. Egyben felkérem Miniszteri Biztos urat, hogy a könyvtár és levéltár anyagának más szerveknek való átadását sziveskedjék megtiltani és elrendelni, hogy írásbeli hozzájárulásom nélkül azok senkinek ki nem adhatók.”70 A szombathelyi törvényszék mint hitbizományi bíróságnak a szombathelyi pénzügyigazgatóság számára küldött 1949. ápr. 25-i kiadmánya az 1949. évi VII. törvény, a Batthyány Lajos által alapított hitbizomány államosításának végrehajtásáról szól. Felsorolja az ingóságok típusait (a levéltár szerepel elsőként, majd könyvtár, fegyvertár) és nyugtázza, hogy „az államra átszállott hitbizományi ingók az 1949:VII. tc. 8. §-a értelmében közgyűjteményekben helyezendő el”, és ezek többsége közgyűjteményben van már. „Az említett miniszteri biztosság 400/1947. számú érte sítése szerint a megmentett levéltári anyagot a kereszthelyi [!] Darnay Múzeumban helyezték el, ahol ez Iványi Béla ny. egyetemi tanár felügyelete alatt áll.”71 Fügedi Erik miniszteri biztos 1949. május 27-én javasolta a vallás- és közoktatási miniszternek a Keszthelyen elhelyezett levéltárak összevonását: „[...] az 1949. VII. hitbizományok megszüntetéséről szóló tc. is egész új helyzetet teremtett. A Festetics családi levéltár, amelyet múlt év folyamán a külügyminiszter rendelkezése elhagyottnak nyilvánított és amely ezen eljárás során az Országos Széchényi Könyvtárnak adatott át kezelésre az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, ugyanúgy az állami kincstár tulajdonába kerül, mint a múltban elhelyezett Batthyány levéltár. Kézenfekvő volna tehát ennek a két levéltárnak [...] egymás mellett, egységes vezetés alatt történő felállítása.”72 A Batthyány hitbizományi iratokból látható, hogy nem lehet az iratok közül kiragadni egyes darabokat és azzal érvelni bizonyos álláspont mellett, hanem valamennyi irat ismeretében, az egymásnak olykor ellentmondó iratok együttes értelmezésével lehet az idők folyamán is változó jogi álláspontot megfogalmazni. Megállapíthatjuk tehát, hogy 1) a családi levéltár összetartozó iratok megbonthatatlan egysége, 2) ha hitbizományt alapít a család, akkor a családi levéltárba kerülnek a hitbizomány iratai, valamint a családi levéltárban levő iratok egy része is a hitbizományi vagyonra vonatkozik, 3) a családi levéltárak természetes módon mindenkor a családi vagyonnal együtt mozogtak, hiszen annak jogbiztosító dokumentációját tartalmazták. Ebből egyenesen következik, hogy a családi levéltár általában a hitbizomány részévé vált. 70MNL OL XIX-I-13-414/1947. 71MNL OL XIX-I-13-709/1949. 72MNL OL XIX-I-13-727/1949. Kiadva Nagy: i. m. 76. Műhely 188
