Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete

1947 nov. 28-án Varga Jenő, a Batthyány Lajos által alapított hitbizománynak a szombathelyi törvényszék által 1946-ban kinevezett gondnoka a Veszélyeztetett Magángyűjtemények miniszteri Biztosának írt levelében azt kéri, hogy „az Országos Levéltárban lévő könyvek jegyzékének a hitbizomány költségére való lemá­solását, annak megküldését és a tulajdonjog elismerését ugyancsak kérem igazolni. Egyben felkérem Miniszteri Biztos urat, hogy a könyvtár és levéltár anyagának más szerveknek való átadását sziveskedjék megtiltani és elrendelni, hogy írásbeli hozzá­járulásom nélkül azok senkinek ki nem adhatók.”70 A szombathelyi törvényszék mint hitbizományi bíróságnak a szombathelyi pénzügyigazgatóság számára küldött 1949. ápr. 25-i kiadmánya az 1949. évi VII. törvény, a Batthyány Lajos által alapított hitbizomány államosításának végrehajtá­sáról szól. Felsorolja az ingóságok típusait (a levéltár szerepel elsőként, majd könyv­tár, fegyvertár) és nyugtázza, hogy „az államra átszállott hitbizományi ingók az 1949:VII. tc. 8. §-a értelmében közgyűjteményekben helyezendő el”, és ezek többsége közgyűjteményben van már. „Az említett miniszteri biztosság 400/1947. számú érte ­sítése szerint a megmentett levéltári anyagot a kereszthelyi [!] Darnay Múzeumban helyezték el, ahol ez Iványi Béla ny. egyetemi tanár felügyelete alatt áll.”71 Fügedi Erik miniszteri biztos 1949. május 27-én javasolta a vallás- és közokta­tási miniszternek a Keszthelyen elhelyezett levéltárak összevonását: „[...] az 1949. VII. hitbizományok megszüntetéséről szóló tc. is egész új helyzetet teremtett. A Festetics családi levéltár, amelyet múlt év folyamán a külügyminiszter rendelkezése elhagyottnak nyilvánított és amely ezen eljárás során az Országos Széchényi Könyvtárnak adatott át kezelésre az Elhagyott Javak Kormánybiztossága, ugyanúgy az állami kincstár tulajdonába kerül, mint a múltban elhelyezett Batthyány levéltár. Kézenfekvő volna tehát ennek a két levéltárnak [...] egymás mellett, egységes vezetés alatt történő felállítása.”72 A Batthyány hitbizományi iratokból látható, hogy nem lehet az iratok közül kiragadni egyes darabokat és azzal érvelni bizonyos álláspont mellett, hanem vala­mennyi irat ismeretében, az egymásnak olykor ellentmondó iratok együttes értel­mezésével lehet az idők folyamán is változó jogi álláspontot megfogalmazni. Megállapíthatjuk tehát, hogy 1) a családi levéltár összetartozó iratok megbontha­tatlan egysége, 2) ha hitbizományt alapít a család, akkor a családi levéltárba kerül­nek a hitbizomány iratai, valamint a családi levéltárban levő iratok egy része is a hitbizományi vagyonra vonatkozik, 3) a családi levéltárak természetes módon mindenkor a családi vagyonnal együtt mozogtak, hiszen annak jogbiztosító doku­mentációját tartalmazták. Ebből egyenesen következik, hogy a családi levéltár általában a hitbizomány részévé vált. 70MNL OL XIX-I-13-414/1947. 71MNL OL XIX-I-13-709/1949. 72MNL OL XIX-I-13-727/1949. Kiadva Nagy: i. m. 76. Műhely 188

Next

/
Thumbnails
Contents