Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
A hitbizományi bírósági anyagban fennmaradt 1769-es leltárban az „archio” szócska utal a levéltárra, de érdekes módon nem magát a levéltári anyagot vették számba, hanem a bútorokat.58 Az 1871. január 25-én felvett körmendi várbeli levéltárról szóló jegyzőkönyv59 részletesen leírja a helyiségeket és az állványzatot, az iratokat tartalmi egységekben ismerteti nagy vonalakban: „Ezen állvány tetején kölönféle uradalmakban tartott uriszéki iratok vannak elhelyezve”, vagy „Ezen szo bában találtatik az újabb időben készült láda alakú hat fiókkal ellátott harmincz darab almáriom melyből hat darab üresen áll, a többiben a legérdekesebb régi iratok vannak elhelyezve, ezen iratok rendesen lajstromozván s a lajstromok utmutatása szerint mindegyik fiókban őrzött iratok tartalma biztosan fellelhető, a mint ez a lajstrom szerint több ládával elővett iratok megszemlélése által teljesen igazoltatott.” Az 1884. évi leltár 457. oldalán kezdődik a levéltár 3877. sorszámmal: „kétajtós nagy puhafa szekrény barnára festve. Ebben Gróf Batthyány Boldizsár, Ferenc és neje iratai vannak elhelyezve.” A levéltári leírás a 3923. tétellel zárul: „Az enyingi uradalomra vonatkozó okiratok lajstroma bekötve” (467. oldal). A továbbiakban is a bútorok pontos leírása mellett az iratok tájékoztató leírása található csak meg: „különböző régi iratok”, „rendezetlen kéziratok”, „régi levelek kétajtós szekrényben”, „különböző uradalmakat érintő vegyes iratok” stb. a megfogalmazás. A 3903. tétel alatt: „16 fiókos diófa szekrény. Ezen szekrényben régi történelmi beccsel bíró a Himfi családra vonatkozó okiratok vannak elhelyezve” (463. oldal). Fontos hangsú lyozni, hogy csak a bútorok némelyike van beárazva, az iratok egyáltalán nincsenek. A levéltárat tehát a tetemes mennyiség miatt – a körmendi levéltárhoz készített 13 kötet mutatókönyv kivételével – nem darabszinten foglalták jegyzékbe, hanem őrzési egységenként, azaz szekrényenként.60 A szóban forgó hitbizományi leltár ily módon tartalmazza a körmendi nemzetségi levéltár valamennyi iratát, ami 1884-ig bekerült. Értelemszerűen nem szerepel a leltárkönyvben a Batthyány család birtokába került Illésházy-levéltár, melyet Köpcsényben őriztek és csak 1921-ben szállítottak Körmendre, és egyesítették az itteni levéltárral.61 Az 1915. évi leltár levéltárat érintő leírása az 1998‒2019. tételeken kizárólag a bútorzatot sorolja fel (pl. „Fenyőfa iratszekrény 47 fiókkal”). Ez után tételszám nélküli bejegyzés: „A felsorolt szekrényekben és állványokon van elhelyezve a nagy tudományos és történelmi értékkel bíró híres »Batthyány« levéltár. Az ebben össze-58MNL VaML VII. 1. d.-bb,-40.d. A anyag megtalálásában, digitalizálásában nagyon sok segítséget kaptam a szombathelyi kollégáktól, amiért köszönettel tartozom Melega Miklósnak és Kóta Péternek. 59„Vas megye polgári törvényszéke mint hitbizományi hatóságának herczeg Batthyany hitbizományi javak leltározásával megbízott küldöttsége által herczeg Batthyány Gusztáv Körmendi várában létező levéltár leltározása alkalmával felvétetett.” 60MNL VaML VII. 1. d-bb-46.; A Batthyány-Strattmann hercegi javak leltározása. 1884. Körmendi uradalom. Ingóságok. Dobri Mária: A körmendi Batthyány-Strattmann könyvtár. In: Batthyányak évszázadai... 325–330. 61Zimányi: i. m. 278. Műhely 184
