Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
gyűjtött még szakszerű feldolgozásra váró anyag részletes ismertetése nem tartozhat a jelen munkálat keretébe, de az iratoknak s könyveknek még egyes gyűjtő elnevezésének alatt való összefoglalása s leltározása is ezúttal mellőztetett, mivel ezen levéltár nem is hitbizomány, hanem a »Batthyány« nemzetség tulajdonát képezi; a hitbizományi állaghoz pedig csupán a külső berendezés fentebb felsorolt tárgyai vonatkoznak.” Az 1932. évi leltár az előző leltári számokhoz igazodva veszi számba a bútorokat, majd a bejegyzés: „A felsorolt szekrényekben és állványokon van elhelyezve a »Batthyány« nemzetség országos hírű levéltára. Az ebben összegyűjtött még szakszerű feldolgozásra váró anyag tisztán tudományos és történelmi értékű okiratok összessége. Miután azonban levéltári anyag a kereskedelmi forgalom tárgyát nem képezi, ennek felbecsülése lehetetlen és ez okból mellőztetett.” (328. oldal.) Figyelemre méltó, hogy megváltoztatja az 1915. évi szövegét, nem azt mondja, hogy nem része a hitbizománynak, hanem azt, hogy nem képezi kereskedelmi forgalom tárgyát és ezért nem lehet felbecsülni. Emlékezzünk, hogy a tatai Eszterházy-levél tárat is hasonló okokból nem becsülték fel. Az Igazságügyminisztérium hitbizományi anyagában megőrzött 1928-as minisztériumi adatszolgáltatási kérdőívet nem a megszokott formanyomtatványon töltötték ki a birtokok és a családtagok nagy száma miatt, hanem önálló lapokon. Ebben a 10. pont így szerepel: „A hitbizományi törzsvagyonhoz tartozik a tör téneti becsértékkel bíró körmendi vár, a benne lévő történelmi műemlékek gyűjteményével és a hozzá tartozó 87. kat. hold parkkal, melynek fenntartási költsége átlag évenként 35.000 pengő.” Az 1933. évi kérdőívben az ingóságok között fel soroltatik: „bútorok, műtárgyak, arany, ezüst neműek, könyvtár, gazdasági és kerté szeti felszerelések, amelyek együttes értéke a hitbizományi leltár szerint 213 634 P.” Az 1936. évi törvény végrehajtása során 1938. február 19-én kelt Körmenden a leltár, amit 1940. január 20-án hitelesített a hitbizományi bíróság. A hitbizományi kötöttség alatt maradt ingóságok felsorolása 2096 tételt tartalmaz. A különösen részletes jegyzék 1995. tétele a könyvtár állványzata, az 1996. a könyvtári létra bükkfából, négy rézkeréken, az 1997. tétele pedig 3429 kötet könyv 8000 pengő értékben. Ezt követik a levéltár berendezési tárgyai az 1998–2019. tételek alatt, ahogy fentebb is látható volt (a 2019. tétel például „Fenyőfalétra 10 fokkal”). Ez alatt a következő bejegyzés: „A felsorolt szekrényekben és állványokon van elhelyez ve a »Batthyány« nemzetség országos hírű levéltára. Az ebben összegyűjtött még szakszerű feldolgozásra váró anyag tisztán tudományos és történelmi értékű okiratok összessége. Miután azonban levéltári anyag a kereskedelmi forgalom tárgyát nem képezi, ennek felbecsülése lehetetlen és ez okból mellőztetett.” (106. oldal.) 1940-ben tehát a hitbizományi birtokos és a hitbizományi bíróság is a hitbizomány részének tekintette a levéltárat. Az ezt gondozó Iványi Béla levéltáros is tisztában volt ezzel, egyik publikációjában – a levéltár magyar nyelvemléki jelentőségéről – például meg is jegyzi: „Ezen teljesen egybehangzó vélemények a körmendi levéltárra vonatkozólag több mint helytállók, mert e sorok írója a Batthyány hercegi család Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 185
