Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete

hitbizomány részének tekintették 1949-ben, így került mindhárom állami tulajdonba 1949-ben. Az Esterházyakhoz hasonlóan a levéltár része volt a hitbizománynak több más arisztokrata hitbizomány esetében is. Andrássy György krasznahorkai (később monoki központú) alapítólevelében (1867) ez áll: „Krasznahorka várá

nak feltartása legalább mostani állapotában az ezen uradalom hitbizományi birtokával összekötött kötelesség lészen. [...]

Végre vegyék utódjaim tekintetbe,

miszerint őseinknek ezen lakhelye a jövendőben a legcélirányosabb családi temetkezési helyéül és 1848-ik évtől óta ezzel összehangzóan a jelenleg is ott létező családi levéltárnak megőrzése helyéül fog szolgálhatni.”55

Az Andrássyak hitbizomá

nyi levéltára a család más, nem hitbizományi birtokokra vonatkozó irataival együtt végül a lőcsei állami levéltárba került. Ez már a csehszlovák időszakban történt, azaz – tudomásunk szerint – nem a hitbizományi igazgatás, hanem a csehszlovák állami szervek döntése alapján. Gróf Batthyány Lajos 1746-ban hozta létre az általa majorátusnak nevezett hitbizományt. A Batthyány család körmendi hitbizományi alapítólevelében

(1746) szerepel a levéltár, az 5. pontban. Eszerint a leltár elkészítését maga az alapító fogja elvégeztetni, ha életében nem sikerülne, akkor halála után azonnal történjen meg ezen cím alatt: „Conscriptio majoratus Batthyanyani”, amelynek egy példánya a családi levéltárba, a másik a vasvári káptalan hiteleshelyi levéltárába kerüljön, a harmadik pedig a birtokosé legyen.56

Az Országos Levéltárba beke

rült Batthyány családi levéltárban a P 1313-II/2. jelzet alatt találhatók a hitbizománnyal kapcsolatos iratok az 1859–1917 közötti évekből. A hitbizományi leltárakból csak az 1883–1885. és az 1915–1917. (nagykanizsai épületek leltára) években készített példányok állnak rendelkezésre. A P 1313-II/2. 167. kötet a körmendi uradalom ingatlanainak, épületeinek, illetve az ott fellelhető ingóságoknak a becsűjét és leltárát tartalmazza német nyelven. A 112–125. oldalon következik a térképek, tervek és iratok felsorolása. Ezt az anyagot egészíti ki, illetve pótolja a szombathelyi hitbizományi bíróság anyaga, amely az MNL Vas Megyei Levéltárában van. Megvan az 1769., 1884., 1915., 1932. évi, az űrlapokra kézzel írt, bekötött leltár.57

elhelyezés miatt történt, egyértelműen Fügedi Erik 1949. április 13-ai keltezésű átvételi elismervénye nyomán, amely szerint a tatai Esterházy Vagyonkezelőségtől a Magyar Nemzeti Múzeumban ideiglenes letétként való elhelyezésére vette át a képeket, a levéltári és a könyvtári anyagot. MNL OL, Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztosa (a továbbiakban: XIXI-13), 725/1949. 1949. június 17-én arról írt Fügedi feljegyzést, hogy a hitbizomány leltára nem volt Győrben, hanem Komáromból kell elkérni. MNL OL XIX-I-13-17/1949.

55Östör – Petrovay: i. m. II. 36.

56Uo. 55. 57MNL Vas Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL VaML), Szombathelyi Törvényszék iratai,

Hitbizományi iratok, gróf Batthyány Lajos hitbizományi iratai (a továbbiakban: VII. 1. d.-bb), 46-tól 49-ig. Az alábbiakban már csak a legszükségesebb helyeken hivatkozom rá.

Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után

183