Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a főúri levéltárak nemcsak a hitbizományi birtokokkal és ügyekkel kapcsolatos iratokat tartalmaztak, hanem a család által megszerzett birtoktestekhez kapcsolódó más, korábbi családi levéltárakat is. A levéltári anyag tekintetében nem tettek különbséget a hitbizományi birtokokra vonatkozó iratok és a többi, politikai tisztségből származó (mai fogalmaink szerint köziratok), esetleg személyes vonatkozású iratok (mai fogalmaink szerint magániratok) között. Más-más sorozatba osztották be a 18–19. századi rendezéskor, de a levéltárnak ugyanúgy része volt valamennyi irat. A birtokigazgatási és személyi iratok a főnemesi levéltárakban szervesen összetartoztak. Ma sem lehet elválasztani egymástól a kétféle típusú iratokat, ezért a több évszázad során létrejött családi levéltárat csak egységes egészként lehet és kell felfogni. Az Esterházy-leltárban például az uradalmi iratok mellett lajtstomba vették az Érem és pénzgyűjteményt (D), a Pecsétlenyomó és kulcsgyűjtemény t (E), Az eszterházai külön kincstári leltárba felvett, de a budapesti levéltárban őrzött alábbi tárgyak (F) jegyzékét (pl. díszkardok), szerepelnek benne Középkori oklevelek (H), Esterházy Miklós nádor iratai (I), Családi levelezések (K), Térképek (N) stb. Mindig a levéltár részének tekintették a megőrződött iratok teljességét – sőt olyan tárgyakat is, amelyeket ma már nem tekintünk levéltárba tartozónak – függetlenül attól, hogy a hitbizományi birtokokra vonatkoznak-e vagy a családtagok személyes ügyeit tárgyalják.52 Az Esterházy hercegi ág csak egyike volt a több Eszterházy családi ágnak, mert ezek korán, még a 17. század elején különváltak. A szétválással majdnem egy időben mindegyik ág külön levéltárat alakított ki, és kezelésükről egy-egy ág maga gondoskodott. Ezek szoros összefüggésben voltak a család ágainak hitbizományaival (Pápa, 1872; Tata, 1875; Csákvár, 1875). Mindháromnak jelentős mennyiségű ügyirata maradt az igazságügyminisztériumi levéltár gazdag hitbizományi anyagában, de egyikben sincs szó levéltárról.53 A Pénzintézeti Központ anyagában ugyan akkor fellelhető egy „hitbizományi leltár” a tata-tóvárosi hitbizomány törzsvagyonáról 1949. május 15-ről. Ebben az ingóságok között szerepel az „Országos Levéltárban, Budapesten megőrzésre letétként elhelyezve” 26 db kép mellett a levéltár és a könyvtár is. Utóbbi nagyobb egységek szerint van felsorolva („504 drb különböző gazdasági könyv”, „188 köteg Familiaria felirásu iratok”, de szerepel benne „0,75 köbméter rendezetlen levéltári irat” is. A végén ezzel a megjegyzéssel: „A leltárban felsorolt képek, levéltári anyag, valamint könyvek nem értékeltettek, mert a forgalmi értéket messzemenően meghaladó magas értéket képviselnek és igy felértékelésük külön szakértői megállapítást igényel.”54 A levéltárat tehát Tatán is a 52MNL OL, Magánlevéltárak, Esterházy család hercegi ága, Leltárak (a továbbiakban: P 112), B-1-IV-h. 53MNL OL K 579-480. 54MNL OL, Pénzintézeti Központ, Vagyonkezelőség, Tatai Esterházy Hitbizomány ‒ Ingók jegyzé ke, XIX-L-20-j-109. d. Tata, 1949. május 15. A letét részben a képek miatt is, a levéltári ideiglenes Műhely 182
