Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
10. pontnál45 csak annyi szerepel: „Csupán hitbizományi ékszerek vannak”. Az 1933. évi kérdőíven: „d. Egyéb ingóságok és pedig ékszerek, ezüst, kép, könyv, élő és holt gazdasági felszerelés”. Az 1936. évi hitbizományi reform utáni ún. kijelölési eljárás esetünkben 1939-ben zárult le. „A hitbizományi kötöttség alatt maradó ingók (ékszerek, ezüstök, képek és könyvek)” leltárában az utolsó, 70. tétel a könyvtár, ahol témacsoportok szerint foglalták össze a 609 művet 1581 kötetben. Levéltárról itt sincs szó.46 A hitbizományi levéltáruk végül az MNL Csongrád Megyei Levéltárába került a hitbizományok államosítása után.47 Nem szerepel „levéltár” a nyilvántartásokban, iratokban, de bizonyosan létezett, és 1949-ben „természetes” módon jutott állami tulajdonba a birtokokkal együtt. A második típus, amikor a hitbizomány és a több évszázadra visszamenő családi levéltári anyag nagyon szorosan összekapcsolódott egymással, így a nagy terjedelmű levéltár mintegy természetes részévé vált a hitbizománynak. Ennek feltétele, hogy a családi birtokállomány nagy része a hitbizományi kötöttség alá tartozzon, ez különösen a régi arisztokrácia esetében volt így. Erre tipikus példa az Esterházy család hercegi ágának hitbizománya és levéltára, amely a 17. század végétől Magyarország legnagyobb hitbizománya és családi levéltára volt. A hitbizomány mintagazdaságként is működött, és bár a 19. században területe csökkent, mindvégig megőrizte vezető helyét. Az Esterházy család hercegi ágánál a levéltárat, képtárat, fegyvertárat – mint az alábbiakból kiderül – egyértelműen a hitbizomány részévé nyilvánították. Az Esterházy családi levéltár első említésére, megóvandó vagyonelemként, a fraknói hercegi ág megalapítójának, Esterházy Pálnak (1635–1713) a végrendeleteiben és hitbizomány alapító leveleiben került sor: 1664-ben még nem, de 1678-ban már igen („a fraknai tárház, s levelek, azaz archivum, ugyan ottan maradjanak”), majd 1696-ban szintén: „Fraknón lévén legjobb helye a családi Archi vumnak, maradjon ez meg az elsőszülött birtokában, szintúgy minden bútorzat és egyéb házbeli dolgok.”48 A 18. században átalakult és modernizálódott a levéltár, a hitbizomány működéséhez szükséges iratokat egységes szempont 45„Hitbizományi törzsvagyonhoz tartozó, nem haszonhajtó jelentékenyebb vagyontárgyak, történeti vagy művészeti becsértékkel bíró kastélyok, lakóházak, parkok és azok évi fenntartási költségei.” 46MNL OL K 579-493, Pallavicini. 47MNL Csongrád Megyei Levéltár Központi Levéltára (Szeged), A Pallaviciniek Mindszent-Algyői Uradalmának iratai, XI. 609, 1769–1944, 3 ifm anyag. 48Az alapítólevél: MNL OL, Magánlevéltárak, Esterházy család hercegi ágának levéltára, Varia (a továbbiakban: P 113), IV.-B-19.-7. Hiteles másolata: MNL OL K 579-481-59299/1885. Kiadása: Östör – Petrovay i. m. II. 100. Folytatása: „XI. Az ingóságok, úgymint mindennemű szőnyegek, padok, képek, tükrök s a ház más ékességei, maradjanak meg a maguk helyén, s ne vesztegettessenek el, hanem inkább szaporíttassanak, miután mindazokra a várakban szükség vagyon. ‒ XII. o. Beszereztem Fraknó várába szép fegyvertárt, melynek értéke, a zászlókkal, fegyverekkel, ágyuk és mozsarakkal és mindenféle hadiritkaságokkal együtt több ezer forintra megy; méltó, hogy ezek is itt maradjanak és el ne idegeníttessenek, mivelhogy háború idején felette szükségesek. ‒ XIII. Van szép s nem kis fáradtsággal gyűjtött könyvtáram is.” Műhely 180
