Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete

A családi levéltárak jogbiztosító szerepüket az újkorban is megőrizték. Az arisz­tokrata családok igyekeztek központi helyre szállítani levéltáraikat, különösen a régi iratokat, de természetes volt az is, hogy az egyes uradalmak irattárai az uradal­mak székhelyén maradtak. A 18‒19. században a tudományos élet felismerte, hogy az arisztokrata családi levéltárak pótolhatatlan történeti forrásértékkel bírnak, és a kutatók igyekeztek feltérképezni a családi levéltárakban megőrzött forrásokat, több-kevesebb sikerrel.20 A magánlevéltárak 1945 előtti jogi helyzetével, kutathatóságával a levéltári szakirodalom aktívan foglalkozott. Az alábbiakban szakirodalmi idézeteket gyűj­töttünk össze, amelyek publikációs éve alapján követhető, hogy a levéltáros szakma miként tekintett a családi levéltárakra. Előtte azonban lássuk a definíciókat. Ember Győző a Levéltári intézmények ről szóló cikkében a következőt írja: „A levéltári intézmény (vagy a levéltár mint intézmény) olyan intézmény, amely­nek az a rendeltetése, hogy fenntartójának a tulajdonában vagy birtokában lévő levéltári anyagát biztonságosan megőrizze, és fenntartója céljaira minél használha­tóbbá tegye. A levéltári intézménynek tehát kettős rendeltetése van: a gondjára bízott levéltári anyag minél biztonságosabb megőrzése és annak minél könnyebben használhatóvá tétele. A levéltárfenntartók hosszú ideig csak saját céljaikra létesítettek levéltári intéz­ményt. Idővel azonban lehetővé tették, hogy a tulajdonukban vagy birtokukban lévő levéltári anyagot a maguk céljaira mások is használhassák. Fenntartották azonban azt a jogot, hogy a használat csak az ő engedélyükkel történhessék. Továbbá azt a jogukat is, hogy az anyagnak bizonyos részeit rajtuk kívül mások ne ismerhessék meg.”21 A különböző típusú levéltárak rendszerezésekor megkülönbözteti a hitbizomá­nyi levéltárat a családi levéltártól. „Az alapítványi levéltár olyan levéltártípus, amely elsődlegesen alapítványi szer­veknek vagy személyeknek a levéltári anyagát őrzi. Szaklevéltár, amely gyűjtőköre alapján különbözik más levéltártípusoktól. Egyik faja a hitbizományi levéltár, amely rendszerint családi levéltár. Magyarországon hitbizományi levéltárak voltak.”22 „A családi levéltár olyan levéltártípus, amely elsődlegesen családok tagjainak és szerveinek (igazgatási, gazdasági stb.) a levéltári anyagát őrzi. Szaklevéltár, gyűjtő­köre alapján különbözik más levéltáraktól. Magyarországon a múltban számos csa­ládi levéltár volt. Ezek közül a terjedelmesebbek közlevéltárak őrizetébe kerültek, a 20Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete. Levéltári Közlemények, 2000. 1‒2. sz. 207–231. 21Ember Győző: Levéltári intézmények. Levéltári Közlemények , 1989. 1. sz. 182. 22Uo. 191–192. Műhely 172

Next

/
Thumbnails
Contents