Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
legtöbb a Magyar Országos Levéltáréba és a megyei levéltárakéba. Kis terjedelmű magánanyagot nem tekintünk levéltári intézménynek. Az uradalmi levéltár olyan levéltártípus, amely valamely uradalommal kapcsolatos levéltári anyagot őriz. Az uradalmi levéltárban az uradalmat birtokló egy vagy több családnak az uradalommal kapcsolatos levéltári anyaga van, az uradalmi levéltár lényegében családi levéltár. Magyarországon a családi levéltárakat azonban nem nevezték uradalmi levéltáraknak.”23 „A magánlevéltár olyan levéltártípus, amely elsődlegesen nem közületi, hanem magánszerveknek és személyeknek a levéltári anyagát őrzi. Magánlevéltárak pl. a családi vagy a gazdasági levéltárak, amennyiben fenntartójuk nem az állam. A magánlevéltár tehát egyrészt gyűjtőköre, másrészt fenntartója alapján különbözik más levéltártípusoktól. Ellentétpárja a közlevéltár.”24 Nézzük ezek után, hogy mit gondolt a levéltári szakma a családi levéltárakról. „A Magyar Nemzeti Múzeum igen fontos küldetést teljesített azzal, hogy 1876-tól rendszeresen átvette örökletétként családok levéltárait. A feudális jogok megszűntével sok család számára egyrészt teherré vált levéltárának fenntartása, másrészt növekedett az igény e levéltárak megnyitása iránt, amit a családok sok esetben szintén nem tudtak biztosítani. Így született meg a levéltári örökletét intézménye. A tulajdonos család levéltárát örökletétként átadta a Múzeumnak, bár minden ezzel kapcsolatos jogát és kötelezettségét átadta, a tulajdonjogot magának tartotta fenn. A Múzeum tehát rendezte a levéltárat, a kutatás számára hozzáférhetővé tette, de nem selejtezhette (csak a család hozzájárulásával) és nem idegeníthette el. A letéti intézmény jóvoltából tekintélyes számban kerültek a Múzeumba családi letétek. Az ezekben őrzött Mohács előtti oklevelek számát mintegy 20 000-re lehet tenni.”25 „Ami a családi levéltárakat illeti, a M. Nemz, Múzeumnak évtizedes akciója, mellyel elsősorban is az ún. történeti családokat arra serkentette, hogy levéltáraikat a M. Nemz. Múzeumban örökletétképen helyezzék el, igen örvendetes eredménnyel járt és az idők folyamán ott eddig összesen 224 levéltár került megőrzésre. Miután a M. Nemz. Múzeumról szóló 1934. évi VIII. tc. 3, szakasza értelmében a M. Nemz. Múzeum levéltári osztálya a benne őrzött családi levéltárakkal együtt az Országos Levéltárral egyesült, ez utóbbira hárult az a feladat, hogy a családi levéltárak mentésére irányuló nemz. múzeumi akciót magáévá tegye. Az Országos Levéltár teljes tudatában van ezen akció levéltármentő jelentőségének, amelynek gyakorlásához egyébként régi tradíciók fűzik. Ugyanis az Országos Levéltár magvát képező regnicoláris levéltár a felállításáról szóló 1723. évi XLV. tc. 1. szakasza értelmében azt az utasítást kapta, hogy a káptalani, konventi és családi levéltárakban található közjogi, jogi vonatkozású, illetve az ország közállapotát érintő iratokat gyűjtse egybe. Bár 23Uo. 192. 24Uo. 193. 25Borsa: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I ... 305. Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 173
