Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
vagy tervezték benyújtani a számlát a magyar államnak az államosított magánlevéltárak ügyében. A levéltárak évtizedeken keresztül „időzített bombán” ültek, ami 2013 után „robbant”. A családi levéltárak 1945 utáni jogállását, hitbizományokkal való kapcsolatát azonban nem vizsgálta korábban a kutatás, így nem lehetett az eljárás során a releváns szakirodalomra hivatkozni. E tanulmány azzal a céllal készült, hogy összefoglalja a kérdésről a levéltárak szakmai álláspontját, és új, eddig nem hasznosított forrásanyag bevonásával tisztázza a családi levéltárak jogi helyzetét és államosításuk homályos kérdéseit.6 2. Az Országos Levéltár gyűjtött-e családi (magán)iratokat 1945 előtt? Az Archivum Regni 1874. évi Országos Levéltárrá történő átszervezésekor az az álláspont győzedelmeskedett, hogy az új levéltárnak nem feladata a magániratok gyűjtése, csak az állami iratok átvétele és őrzése.7 A családi levéltárak átvételét ele inte kizárólag az 1723. évi XLV. tc. – amely felhatalmazta az Archivum regnicola ret, hogy magánosoktól is átvehet megőrzésre iratokat, de fenntartotta a vissza kérhetőség jogát – szellemében tartotta feladatának, tehát csak akkor, ha azokat letétként kezelhette. Így került az Országos Levéltár őrzésébe 1880-ban Keglevich István gróf levéltára, 1881-ben pedig a budapesti ügyvédi kamara akkori elnökétől a Teőke család levéltára.8 Az újjáalapítás után még nagyon ritkán került sor magániratok ajándékként történő befogadására, az első ajándékozást 1882-ben helyezték el a Diplomatikai osztályon.9 További ajándékozást maguk a levéltáro sok tettek:10 az első igazi ajándékozás az iktatókönyvek tanúsága szerint 1890-ben 6 A tanulmány elkészítését nemcsak a történészi érdeklődés motiválta, ugyanis a restitúciós ügyek miatt a Magyar Nemzeti Levéltár családi levéltárakat őrző intézményként is érintett volt. A szerző a 2010-es években országos levéltári főigazgató-helyettesként koordinálta a levéltárban a restitúciós ügyeket. Itt köszönöm meg Mikó Zsuzsanna alapos lektori munkáját. 7 Az átszervezést megelőző, főként a Magyar Tudományos Akadémia berkeiben mozgolódó tudó sok ugyanakkor mindig hangsúlyozták az állami iratok mellett a családi levéltárak veszélyeztetettségét is. Balázs Péter: Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezése 1939-ben a magánlevéltárak helyzetének rendezésére: dokumentumok az 1947. évi XXI. tc. előkészítésének történetéhez. Levéltári Szemle, 1990. 3. sz. 52–65. Rácz György: Történetírás és levéltár. Századok, 2017. 1. sz. 49. 8 Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I. A gyűjtemény kialakulása. Levéltári Közlemények, 1969. 2. sz. 295. 9 Vitális Mór ipolysági törvényszéki bíró gyűjteménye, amelyet az Országos Levéltárnak adott „tet szés szerinti felhasználás végett”. MNL OL, Magyar Országos Levéltár levéltára, Általános iratok (1875–1944), Iktatókönyvek (a továbbiakban: Y 1-c), 1882/320. Az iktatókönyvek világhálón elérhető, mikrofilmről készült digitális másolatát használtam: MNL OL W 271 MF 25351-25388. (https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=preservica&ref=48dac2b3-5c3e-43d1-8f59-51adfb99fa93). 10MNL OL Y 1-c-1889/591. A gróf Beleznay család levéltárából Pauler ajándéka; MNL OL Y 1-c1889/637. Két oklevél Tasnádi Nagy Gyula ajándéka. Műhely 168
