Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kulcsár Krisztina: „A’ pestis idején mire kellessék vigyázni”. Védekezés a határvidéken és a Magyar Királyság belsejében a 18. században
zött: 1770-ben 2422 polgári őrre lett volna szükség, a vármegyék ennek csak töredékét, 1047 fő szolgálatát hagyták jóvá21 – a pontos okok felderítése további kuta tásokat igényel. A védelem céljából, vagyis azért, hogy a nem őrzött, rejtett ösvényeken áthaladókat is fel tudják tartóztatni, különböző fizikai akadályokat, torlaszokat (Verhack ) is elhelyeztek a határvonalnál a hegyekben. A máramarosi szakaszon például 28 torlaszt emeltek, hogy ezzel gátolják meg a természetes utak használatát.22 Az egészségügyi és kereskedelmi okokból felállított karanténállomások fontos stratégiai szerepet játszhattak egy esetleges ellenséges támadás kivédésekor is. Az 1739-ben megkötött belgrádi béke értelmében a déli határ mentén fekvő sáncokat mindkét félnek, mind az oszmánoknak, mind a Habsburgoknak le kellett rombolnia – hadi vagy védelmi célból pedig nem emelhettek újabb épületeket. A már működő vesztegzárépületek javítása és átépítése is sokszor gyanút keltett az oszmánokban, akik katonai célokat feltételeztek a háttérben. A bécsi udvar a legtöbb esetben ezért kínosan ügyelt arra, hogy ennek még csak a látszatát se keltse, de a járványveszély miatti intézkedésekről, például újabb palánkkerítés felépítéséről nem mondott le. Ennek ellenére tény, hogy az 1760-as évek végén Újpalánkára és Zimonyhoz újabb karanténállomásokat terveztek. Az oszmánoknak ugyan az egészségügyi kordon szükséges szigorítását nevezték meg – a forrásokból azonban egyértelműen kiderül, milyen stratégiai szerepet szántak a hasonló új építményeknek: ezekből az épületekből egyúttal ellenőrizni tudták volna a vízi hajóforgalmat, sőt szükség esetén akár le is zárhatták volna a folyamokat.23 Mivel a határ menti vesztegzárállomások harcászati szempontból fontos helyeken feküdtek, védekezés céljára is használhatták őket (mind délen, mind keleten, mind északon). Ez a funkció különösen jól látható a Vereckére tervezett állomásépület alaprajzán: az árok és a palánk kialakítása erődszerű (4. kép), az épületet csúcsokban végződő bástyákkal látták el (mint az erődök esetében), és a bejutást a palánksor elé a földbe 45 fokos szögben leszúrt 3 láb és 3 hüvelyk (kb. 1 méter) hosszú karósor is megerősítette, amely mérete alapján pont a támadó emberi test magasságához illeszkedett.24 21MNL OL A 39 1770/4077. 22Lásd ehhez a határszakasz elkészített térképét: MNL OL, Térképtár, Magyar udvari kancelláriai térképek (S 85), No. 34. Plan deren Gränzen des Marmaroscher Comitats, worinnen angedeutet wird allwo die Contumatz hauser errichtet werden dann welche Steig-Weege pro Comertio offen geblieben, und welche mittelst Verhacken verschlossen vurden. 23ÖStA HHStA HausA Hofreisen 3-1-1. Berichte über die militärische Situation in den Städten Segedin, Arad, Temesvar, Peterwardein, Racsa, Brood, Gradisca, Esseg, Ofen, Stuhlweissenburg, Komorn, Raab. fol. 359v. Vö. erről bővebben: Kulcsár, Krisztina: Türkengefahr an der Südgrenze der Habsburgermonarchie nach 1768. Zustände und Reformentwürfe anhand der Reisedokumentation Kaiser Josephs II. (megjelenés előtt a Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien sorozatban). 24MNL OL, Tervtár, Eszterházy család cseszneki ága (a továbbiakban: T 31), No. 3. „Notata über die Contumaz Gebäude und deren Befestigung”. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 12
