Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában

szociális otthonok, gyógyszertárak, mentőállomások, üzemi orvosi rendelők nem tartoznak a levéltárak hatáskörébe.31 A magánkórházak közfeladat-ellátásának alátámasztása szintén több esetben ütközött akadályokba. Ha ezen szervek tevekénységét megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy azok egyrészt közhasznú feladatokat látnak el nem költségvetési pénzből, másrészt pedig törvényben előírt közfeladatot végeznek (többek között a humán reprodukciós feladatokat) költségvetési pénzből. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egészségügyi intézményekben keletkező egészségügyi dokumentáció ugyan közirat, de kezelését nem a levéltári törvény szabályozza.32 Ezekben az ese ­tekben fokozottan merül fel a civil szervezetek tárgyalásakor már említett gyakor­lati probléma: hogyan oldható meg, hogy a levéltáros csak köziratba tekintsen bele, de ne ismerjen meg illetéktelenül olyan (jelen esetben kiemelten védendő, szenzi­tív, egészségügyi) információt, amely nem tartozik rá.33 Mindez annak ellenére is reális probléma, ha a mai fogalmaink szerinti védendő adatok lehetnek segítsé­günkre bizonyos történeti események hiteles rekonstruálásában; elég itt az 1956-os események kapcsán keletkezett egészségügyi iratokra gondolni. A Magyar Orvosi Kamara egyik területi szerve esetében alakult ki jogvita a köz­feladat-ellátás kérdésében. Ebben az esetben a szerv jogásza azzal hárította el a levéltár kéréseit, hogy legfontosabb szervük a kamara, amellyel a levéltárnak fel kell venni a kapcsolatot. A szakterületi szerv maga azonban ebből következően nem tartozik levéltári hatáskörbe. A kamarákkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy azok közfeladatot ellátó szervek, ezért a levéltári érdekérvé­nyesítés ilyen úton minden bizonnyal nem ütközik majd ellenállásba. 31Pálmány: i. m. 44. 32Az 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé ­séről és védelméről. A jogszabály a kórházakat, rendelőintézeteket nem veszi ki az Ltv., vagy alkal ­masint a 335/2005-ös kormányrendelet hatálya alól. 33A GDPR 16 alkalommal említi a közérdekű archiválás fogalmát, természetesen más-más kontex ­tusban. Az 50. cikk szerint a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkeze­lési műveleteknek kell tekinteni. A 65. cikk szerint ugyanakkor a személyes adatok további meg­őrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett fel­adat végrehajtása, vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, a nép­egészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történel­mi kutatási vagy statisztikai célból, jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges. A 89. cikk a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási vagy statisztikai célból folytatott adatkezelésre vonatkozó garanciákkal és eltérésekkel foglalkozik. A 156. cikk szerint a tagállamoknak megfelelő garanciákkal kell rendelkezniük a sze­mélyes adatok közérdekű archiválása céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy sta­tisztikai célból történő kezelése tekintetében. Levéltártan 110

Next

/
Thumbnails
Contents