Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
hogy egyedül az a tény, miszerint egy egyetem államilag elismert, még nem jelenti feltétlenül azt is, hogy közfeladatot lát el. Ha a pénzügyi hátteret nézzük, akkor a közfeladat-ellátás még kétségesebbé válik. A magyarországi magánegyetemek ugyanis nem állami költségvetésből működnek.29 A Magyar Nemzeti Levéltár a témában konzultációt is folytatott az egyik érintett egyetemmel a kérdés tisztázása érdekében. Az egyetem jelezte ekkor, hogy az irányadó jogszabályok nem adnak egyértelmű eligazítást ebben a kérdésben, sőt az egyetem alapító okirata sem rendelkezett erről világosan. Az egyetem közfeladatellátásnak kérdése azonban mégis napirendre került, igaz, ebben az esetben is egy teljesen más kontextusban. Tekintettel arra, hogy 2018. május 25-én hatályba lépett a GDPR,30 amely jog szabály alapján a közfeladatot ellátó szerveknek adatvédelmi tisztviselőt kellett kijelölniük, az egyetemnek fontossá vált a kérdés egyértelmű tisztázása. Ennek érdekében 2017. november 15-én benyújtott egy állásfoglalási kérelmet a NAIH-nak, majd az állásfoglalásról tájékoztatták az MNL-t is. A NAIH-álláspont akkor megerősítette, hogy a hatályos törvények nem tartalmaznak pontos meghatározást a közfeladatot ellátó szervekkel kapcsolatban, ezért mindig az adott szervet kell alaposan megvizsgálni. A NAIH kifejtette állásfoglalásában, hogy az állami felsőoktatási intézmények esetében megalapozott az Infotv. 26. §. (1) bekezdése szerinti kötelezettség. Eszerint a nem állami felsőoktatási intézmények kizárólag a közpénzekkel való gazdálkodás, illetve a nemzeti vagy állami vagyon felhasználása tekintetében minősülnek közfeladatot ellátó szerveknek. A NAIH arra is rámutatott, hogy a magyar állam közszolgálati feladata csak a középfokú nevelési szintig terjed. A fentiek alapján a közelmúltban az MNL arra a megállapításra jutott, hogy az érintett egyetem, amellyel a konzultációt lefolytatta, nem közfeladatot ellátó szerv. Az egészségügyi szervek problémája Szinte a kezdetektől szakmai konszenzus volt arról, hogy az egészségügyi intézmények közül a körzeti orvosi rendelők, csecsemőotthonok, bölcsődék, anya- és csecsemővédelmi intézetek, iskolai rendelőintézetek, egészségügyi gyermekotthonok, 29De a levéltárak az ilyen típusú szervekkel is kialakíthatnak az önkéntességen alapuló kétoldalú kapcsolatot. Lásd az Ltv. vonatkozó szakaszát: 32. §. (1): „A nem közfeladatot ellátó szervek – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel ‒ irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki, de az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek, vele a segítségadás rendszeres módjára, illetve az iratok ajándékként vagy ingyenes letétként való megőrzésére vonatkozóan megállapodást köthetnek. (2) A közlevéltárnak az (1) bekezdés szerinti megállapodással átadott iratok kutathatóságát az ajándékozó vagy a letétbe adó meghatározott időtartamra korlátozhatja.” 30Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. rendelete (2016. április 27.) a természetes sze mélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK-rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), 4. szakasz. A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában 109
