Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
99 BALÁZS G ÁBOR A LEVÉLTÁRI ÉRTÉKHATÁR KÉRDÉSE A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRA GYŰJTŐTERÜLETI MUNKÁJÁBAN Bevezetés. Problémafelvetés Amióta az ötvenes évektől jelentős mértékben megnőtt a magyarországi levéltárakba kerülő iratok mennyisége, a szakmai munka tervezésének egyik legfontosabb kihívása lett az úgynevezett levéltári értékhatár fogalmának pontos definiálása. Írásunkban ezzel a megnyugtatóan a mai napig nem rendezett kérdéssel foglalkozunk. A probléma felvetésének a levéltári törvény közelmúltbéli változtatása, nevezetesen a levéltári hatáskörbe tartozó szervek körének újrafogalmazása ad aktualitást. Elsősorban arra törekszünk, hogy a mindennapi gyűjtőterületi munka gyakorlati művelése során felmerült vitás eseteket mutassuk be. Ezzel összefüggésben arra keressük a választ, hogyan segíti e problémák megoldását a levéltári törvény szövegének 2020. július 1-jétől hatályos változása, illetve az abban hivatkozási pontként megjelölt, úgynevezett közfeladat-kataszter összeállítása. A közfeladatot ellátó szerv fogalmának definíciójában nem csak a „közfeladat-ka -tasz terről szóló kormányrendeletben meghatározott közfeladat-kataszter adatbázisában szereplő közfeladatot ellátó szerv” tekinthető újdonságnak, hanem legalább ilyen – ha nem fontosabb – újdonság „a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy” fogalmának definíciója is. Mindettől függetlenül azonban a kérdés pontosabb, árnyaltabb megértéséhez megkerülhetetlen a szervek levéltári értékhatárának definiálásával kapcsolatos szakmai álláspont fejlődésének rövid bemutatása. Az elméleti bevezetés előtt azonban világossá kell tennünk azt, hogy írásunk elsősorban a napi munkával kapcsolatban felmerült konkrét esetekre koncentrál. Nem érintjük többek között a történeti múlt megismerése szempontjából vitathatatlanul fontos politikai pártok,1 vagy az ügyvédek, ügyvédi irodák 2 által keletkeztetett iratok 1 A pártokra vonatkozó törvény preambuluma szerint ezek „társadalmi rendeltetése, hogy a nép akarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak”. Ez alapján tehát a pártok tevékenysége nem választható el a közérdektől, működésüket a költségvetés igen jelentős forrásokkal támogatja, állami vagyonba tartozó ingatlanokat vehetnek igénybe. Boross István – Gerhard Péter et al.: Iratképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak. Problématérkép. Levéltári Szemle , 2019. 4. sz. 9–10. 2 Az ügyvédek, ügyvédi irodák eseti, közfeladathoz kapcsolódó tevékenysége során keletkezett ira tok megítélése és levéltári kezelése valós probléma. A megszűnt praxisok után hátramaradó irat-
