Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
Levéltártan 100 feletti levéltári hatáskör kérdését, illetve a megyei levéltári problémák közül az újabb keletű közigazgatási témákkal sem foglalkozunk.3 E munka a szervek értékelésének kérdéseit elemzi , 4 nem foglalkozik maguknak a köziratoknak a forrásérték-határ vizsgálatával. A maradandó (történeti) érték fogalma, illetve ezzel szerves összefüggésben a mintavételezés közelmúltban megjelent jogintézménye szintén olyan alapvető, a mindennapi levéltári szakmai munkát érintő kérdéseket vet fel, amelyekkel kapcsolatban elengedhetetlen a szakmai kompromisszum.5 Amióta az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a levéltári látókörbe kerülő szervek száma, a levéltári érdekek érvényesülését nagymértékben nehezíti a megfelelő jogi eszközök hiánya. Ez a napi gyakorlatban mindenekelőtt azt jelenti, hogy a levéltárak a legtöbb esetben nem tudják elérni azt, hogy a munkatársaik által az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságokat a szervek megszüntessék. Ehhez hasonlóan nem tudják érvényesíteni speciális érdekeiket abban az esetben sem, ha egy szerv vitatja, hogy közfeladatot lát el, és így valamely levéltár illetékességi vagy hatáskörébe tartozik. A levéltárak az illetékességgel kapcsolatos vitáikban mindazonáltal a legritkább esetben fordulnak bírósághoz, annak ellenére, hogy az anyag sorsa nem követhető, mivel azt a saját érdekképviseleti szerv (ügyvédi kamara) sem képes ellenőrzése alatt tartani. Uo. 9. 3 Ezzel kapcsolatban lásd Káli Csaba: A közigazgatási és intézményi szerkezet-átalakításból adódó újabb feladatok az iratkezelés közlevéltári ellenőrzésében, valamint az értékhatár-vizsgálatban. Levéltári Szemle, 2014. 2. sz. A szervnyilvántartás recens megújításával egy időben egy másik fon tos kérdéskört is érinteni, vizsgálni kell, nevezetesen az értékhatár problematikáját. A rengeteg új iratképző szerv, illetve a már régtől meglévők funkcióváltása elengedhetetlenné teszi a tételes értékhatár-vizsgálatot. Ebből a szempontból ki kell emelnünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál, a különböző kamaráknál, alapítványoknál és egyesületeknél keletkező iratok problémáját. Az új iratképző szerveket illetően pedig a legtöbb odafigyelést a tanügyi igazgatás új elemei, a tankerületek, illetve a (kör)jegyzőségek helyébe lépő (közös) önkormányzati hivatalok igénylik. Az óvodai iratokkal kapcsolatban lásd uo. 4 A szervszintű értékelést a hazai és a nemzetközi szakirodalom makroszintű értékelésnek nevezi. 5 A teljesség igénye nélkül: Schneider Miklós: Értékminimum-forrásérték. Észrevételek néhány új irattári tervhez. Levéltári Közlemények , 1973–1974. (44–45. évf.) 505–514.; Varga János: A törté neti érték fogalma és a levéltár. Levéltári Szemle , 1985. 1. sz. 18–20.; Erdmann Gyula: Történeti érték szervenként – szervtípusonként. Rövid beszámoló az országos értékhatár-vizsgálati munka állásáról. Levéltári Szemle , 1985. 1. sz. 21–36.; Körmendy Lajos: A levéltári irat értéke és az iratér tékelés. Levéltári Szemle , 1994. 4. sz. 34–44.; Szegőfi Anna: A levéltárak iratértékelési és selejtezési feladata. Levéltári Szemle , 1999. 3. sz. 13–28.; A köziratok levéltári értékelésének kérdései. Az egyes fejezeteket írta Cseh Gergő Bendegúz, Kisasszondy Éva, Lakos János, Sudár Kornélia. Szerk. Lakos János. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2002; Koroknai Ákos: Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után. Levéltári Szemle, 2001. 4. sz. 3–18.; Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. Az egyes fejezeteket írta Koroknai Ákos, Sipos Antalné, Körösmezei András, Erdélyi Andrea. Szerk. Koroknai Ákos. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2002.
