Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Kiss András: Stratégiák, önállósodási kísérletek a Csepel Autógyárban 1956 után
6. számú táblázat A Csepel Autógyár közúti járműmotor kibocsátása 1956–1965 (darab) Forrás: MNL PML, XXIX-88 1. d. Csepel Autógyár egységes adattára az 1950–1961. évekre64 A fenti döntés azonban – ahogy Germuska Pál és Honvári János is fogalmazott – végeredményben megpecsételte a Csepel Autógyár jövőjét.65 A több évig tartó politikai-szakmai vitákkal egyidejűleg létezett egy másik konfliktusforrás is, mely alapvetően meghatározta a Csepel Autógyár és az azt irányító hatóságok kapcsolatát. A vállalat(ok) és az Autó- és Traktoripari Tröszt ellentétének kialakulása még 1964-re tehető, a konfliktusok lényegében már a tröszt megalakulásával egyidejűleg jelentkeztek. Egy 1964. évi jelentés külön foglalkozott a vállalati önállóság kérdésével, melyben megállapították, hogy a vállalatok és a tröszt vezetői között „ellentétes vélemények alakultak ki.”66 Ennek oka abban kereshető, hogy az új tröszti szervezeti rendszer létrejöttével a gyártmány- és műszaki fejlesztés, a gazdálkodás területén a korábbihoz képest jelentősen csökkent a vállalatok önállósága. A jelentés így fogalmazott: „Ezt a vállalatok vezetői úgy ítélik meg, hogy csorbítja tekintélyüket, iparágazati rendszerbe szervezett jogaikat és önállóságukat. Sok esetben a kérdések felvetése mögött hiúság és indokolatlan önállóságra törekvés tapasztalható.” Az 1964. január 1-jével létrejövő ATIT-nak a vállalatok tervezését és működését érintő centralizálási törekvései erős negatív visszhangra találtak. A vállalati önállóság kérdése a Csepel Autógyár Pártbizottságának titkára, Konyár Ferenc figyelmét sem kerülte el, aki a tröszt és az autógyár kapcsolatát nem tartotta „rossznak.” Úgy fogalmazott: „Egy kérdés zavar csak, az önállóság. [...] A Tröszt intézkedései arra engednek következtetni, hogy a középirányító szerep helyett egyre inkább a nagyvállalat kialakítása felé tendál. Kérdés az, hogy egy nagyvállalatot 64A vállalati adattárba 1973-ig utólag beírták a motorgyártás adatait. 65Germuska – Honvári: i. m. 62. A licencszerződést 1967. január 6-án írták alá, Győrben az új motorgyárat 1969. június 17-én avatták fel. 66MNL OL, M-KS 288. f. 26. cs. 52. ő. e. 1964. A következő idézet uo. Gazdaságtörténet 84 Megnevezés 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Négyhengeres 7686 6722 7294 8532 8334 8213 9037 9318 7868 6090 Hathengeres 1457 1490 1512 1508 1486 2304 2244 2940 3671 5324 Összesen 9143 8212 8806 10040 9820 10517 11281 12258 11539 11414
