Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
hiányát Spanyolországon, Dél-Koreán vagy éppen Dél-Afrikán, miközben a vasfüggöny keleti oldaláról megfeledkezett. A karikatúra rabláncon, koncentrációs táborra hasonlító körülmények között ábrázolta Romániát, Bulgáriát, de a központi alak Magyarország volt.55 A Dagens Nyheter 1961-es összefoglalója a változásokat hangsúlyozta, kiemel ve, hogy sok minden javult az 1956 előtti időkhöz képest. Az átlagkereset növekedett, a Vörösmarty téren Gerbaud cukrászda üzemel, sült gesztenye illata teremt romantikus hangulatot a főváros 19. századi épületei között. A Kádár-rendszer anyagi nehézségekkel néz szembe, amelyeket egyelőre orosz hitelekkel hidaltak át. A Rákosi-korszakhoz képest a viszonyok liberalizálódtak, „a korbácsot mosolygó attitűd mögé rejtették”. A magyar népet polgári mentalitás jellemzi, ami abban a vágyban nyilvánul meg, hogy hagyja őket békén a kormány. Igaz, hogy az ÁVÓ sötét autói eltűntek, és nincs már 25–30 ezer politikai fogoly sem, de még mindig nyolcezer ember ül börtönben politikai okok miatt.56 Ifjabb Markos Imre (1932–2013) magyarországi beszámolója már a kádári propaganda kétoldalas tükröződése volt a szociáldemokrata Aftonbladet című lapban. Osztrák határőrök helyett új épületek, autók, táncoló fiatalok és Tóth Etelka modell szolgáltak életképül. A futball-szakkommentátorként ismert szerző apja, idősebb Markos Imre (1908‒1960) válogatott labdarúgó 1950-ben emigrált Svédországba.57 Fiának Magyarországról alkotott benyomásai a kora Kádár-korszak mérlegét is jelentették, kimondatlanul elhatárolódva mind a Rákosi-rezsimtől, mind az 1956-os forradalomtól. A beszámoló szerint az emberek olasz divat szerint öltöznek, a mozik nyugati filmeket vetítenek (de nem B-kategóriásokat), a fiatalok twisztelnek, a Nemzeti Galéria pedig vallási témájú képeket állít ki, a „magyar Dalí”, Csontváry műveit. A boltokban árubőség; az ember olvashatja Shaw, Fitzgerald, Dürrenmatt és Steinbeck műveit is, sőt némely szállodában a Times és a Südwestdeutsche Zeitung is rendelkezésre áll. Még politikai viccet is mesélhetnek – ment tovább, és azonnal meg is osztott egyet. „A jereváni rádió egyik betelefonálója megkérdezi, hogy lehetsé ges volna-e bevezetni a kommunizmust Svédországban. A válasz: igen. De mi haszna lenne?” A rendszer értékelésekor kitért arra, hogy Rákosi idején elnyomás volt, most viszont a kelet-európaiak közül a legszabadabb ország Magyarország. Ebben szerepe lehet nemcsak 1956-nak, hanem annak, hogy az áldozatot követelő feladatokat (államosítás, kollektivizálás) elvégezték.58 55Svenska Dagbladet, 1960. május 3. En författare och hans samvete (Egy író és a lelkiismerete); Träden och skogen (A fák és az erdők). 56Dagens Nyheter , 1961. október 29. Ungern fem år efter revolten. Kommunistregeringen har tagit på glacéhandskar (Magyarország öt évvel a forradalom után. A kommunista kormány enyhít a vasmarkon). 57Hajdú-Bihari Napló , 1962. július 29. 58Aftonbladet , 1963. december 21. Ungern just nu: Svensk standard ersätter fraserna (Magyarország most: a frázisokat svéd standardok váltják fel). Gazdaságtörténet 62
