Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
kollektivizálás ütemét. Délkelet-Magyarországon (Jugoszlávia közelségében) azonban a földművesek visszautasították „tulajdonuk elvételét”. A cikk részletezte a magyar történeti szakirodalomban azóta már elemzett passzív ellenállási formákat: így azt, hogy Szolnok, Békés és Csongrád megyékben csak úgy csatlakoztak, ha nyáron még megtarthatják birtokukat. Ősszel azonban, miután megbizonyosodtak a „kollektív gazdaság áldásairól”, elálltak szándékuktól. Újszentivánon 88 család, amelyik korábban aláírta a belépési nyilatkozatot, most mégis visszakozott, amire válaszul „terrorkampány indult meg a földművesek körében.” 38 A Reuters hír ügynökségre (és a Népszabadság ra) hivatkozva írta az újság: „kommunisták a régi iskolából Békés megyében, Kelet-Magyarországon eltérnek a hivatalos pártvonaltól a mezőgazdaság kollektivizálási kampányban és agresszív, sztálinista módszereket alkalmaznak.”39 A liberális Söderhamns Tidning szerkesztője szerint a kommunista rendszerek olyan társadalmakban jöttek létre, ahol a munkásosztály – Csehszlovákiát leszámítva – csekély méretű volt. A parasztságot igyekeztek ugyan a földreformmal megnyerni, de ez voltaképp ideiglenes állomás volt: a kelet-európai rendszerek mindvégig potenciális ellenségként kezelték a parasztságot. Az Élet és Irodalom ban megjelent írás alapján mutatták be a kollektivizálás meginduló hullámát. „Ménfőcsanakon, ahol születtem, a propagandáról a párt helyi erői gondoskodtak. Néhány embert a tanácsházára hívtak, másokat otthonaikban látogattak meg. A propagandisták először óvatosan azzal kezdték, hogy az időjárásról és világpolitikáról beszéltek, ittak, amivel megkínálták őket, és amikor búcsút intettek, akkor mondták, hogy mi azért jöttünk, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodást propagáljuk. Tudnotok kell a dologról, ha szóba kerül. Jó éjszakát!” Másokat Győrbe, a „Vörös Csillag” szállodába vittek inni, és addig nem engedték el őket, amíg nem ígérték meg a belépést. A nyomásgyakorlás egyéb formáit is rögzítették, így azt, hogy a gyári munkásokat fizetés nélkül küldték haza, hogy beszéljék rá szüleiket a csatlakozásra. „Nincs egyetlen olyan paraszt sem, aki önszántából csatlakozna a termelő szövetkezethez” – szólt a konklúzió. 40 A parasztság passzív ellenállásáról máshol is olvashatunk, egy rövid beszámoló a földművesek erős polgári tudatával magyarázza a termelőszövetkezettel való szembenállást. A diktatúra atmoszféráját érzékelteti, hogy a paraszti ellenállásról számot adó írást egy keretes cikk kísérte, ami egy 1956 miatt börtönbe zárt és kivégzett fiatalokról szóló lista Londonba juttatásáról számolt be.41 38Svenska Dagbladet , 1959. szeptember 12. Stark ungersk kritik mot kollektivjordbruk (Erős magyar kritika a kollektivizált mezőgazdasággal szemben). 39Dagens Nyheter , 1959. október 7. 40Söderhamns Tidning , 1960. április 25. Kollektivisering till varje pris mottot för röd jordbrukspo litk (Kollektivizálás bármilyen áron – ez a mottó a vörös agrárpolitikában). 41Dagens Nyheter , 1959. december 3. Gazdaságtörténet 58
