Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)

Hámori László már idézett írásában felhívta a figyelmet arra, miszerint a Kádár­kormány továbbra is folytatja a kollektivizálást, hogy kielégítse a párt baloldalának igényeit. 34 Egy másik cikke hivatkozta ugyan a párthatározatot, amely szerint a termelőszövetkezetbe való belépés mindenki számára önkéntes lesz, a folytatás azonban már a „kulákok” ellen indított kampányokkal foglalkozott. „A valóságban százával érkeznek a falvakba a felfegyverzett agitátorok és nem hagyják békén a parasztokat addig, amíg azok nem csatlakoznak. Ha valaki tiltakozni merészel, köz­belép a politikai rendőrség.” 35 Mindez már korábbi társadalmi tapasztalatra utalt, ugyanis fél évvel azelőtt a konzervatív-liberális Svenska Dagbladet a Népszabadság ra hivatkozva arról tájé ­koztatta olvasóit, hogy Nyugat-Magyarországon 1959 februárjában erős kollektivi­zálási kampány indult. Ennek során Győr-Moson-Sopron megyében 172 falut és 2 várost kollektivizáltak; Veszprémben 158, Vasban 108, Somogyban 40, Baranyá -ban pedig 59 település lett termelőszövetkezeti, aminek következtében immár a földművesek 40%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Kelet-Magyarországon is zajlott ugyanakkor a kollektivizálás, ennek gyakorlatát tiszaszalkai életképeken keresztül érzékeltették. „Délután káosz uralkodott az egész faluban. A hangosbe ­mondó megszakítás nélkül kiabált, az agitálók házról házra jártak. A naplementével még 21 család csatlakozott, késő éjszaka már az egész falu. Tiszaszalka szocialista termelőszövetkezeti faluvá vált.” 36 Tiszaszalka kollektivizálását az Arcanum adatbá ­zisában fellelhető magyar sajtó már sokkal „sterilebben” ábrázolta.37 1959 szeptemberében a Svenska Dagbladet haditudósításokra jellemző szófor ­dulatokkal, úgy mutatta be Magyarországot, mint ahol a Keleti Blokkon belül a leg­kevésbé kollektivizált a mezőgazdaság. A beszámoló szerint „Kádár János tavasszal új offenzívát hirdetett”, amelynek során a földművesek várhatóan minden rendel ­kezésükre álló eszközzel harcolnak majd. Kádár egyedülálló sikerként hivatkozta a 34Svenska Dagbladet , 1959. május 17. Stalinisterna har åter övertag i Ungern (Sztálinisták újra átvették a hatalmat Magyarországon). 35Svenska Dagbladet , 1959. október 22. Ungern efter tre år (Magyarország három év múltán). 36Svenska Dagbladet , 1959. május 17. Stalinisterna har åter övertag i Ungern (Sztálinisták újra átvették a hatalmat Magyarországon). 37Pl. Kelet-Magyarország , 1959. február 20 . „Nagy általánosságban az jellemzi falusi kommunistáink többségét, hogy nemcsak szavakban helyeslik a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyor­sítását, hanem példát mutatnak, cselekednek, agitálnak ennek érdekében, mint Beregsurányban, Tiszaszalkán, Nyírbogdányban és sok más községben.” Középdunántúli Napló , 1959. február 24. „Szabolcsban a Felső-Tiszatáj népe is elindult a szövetkezeti úton. Először Beregsurány és Tiszaszalka egyéni parasztjai hagyták abba a kispar- cellás gazdálkodást, s egy családba tömörül­tek.” Szabad Föld, 1959. május 17. „Ez év tavaszán a Szabolcs megyei Tiszaszalka termelőszövetke ­zeti község lett. Röviddel e nagy esemény után különös listát állítottak össze, amelyben felsorolták, mi-mindent kíván a falu. Szó ami szó, egész szép volt e kívánságlista. Óvoda, orvoslakás, iskola és még jónéhány hasonló jellegű létesítmény szerepelt rajta. Úgy az első nézésre is a kétmillió forinthoz járt közel, amit, kívántak. Azzal érveltek: termelőszövetkezeti község lettünk, ennyit csak meg­­érdemlünk. A megyei szervek persze ‒ és tegyük hozzá, hogy helyesen ‒ elutasították ezt a listát.” A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 57

Next

/
Thumbnails
Contents