Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
életképes vállalkozások is lebénultak. Szükségük lett volna a kezdeti erőre, ahogy akkor mondták, csak a „begyújtási energia” hiányzott. Míg a jegybank deflációs pénzpolitikát követett, Bud János pénzügyminiszter állandóan sürgette a bankjegykontingens kiszélesítését. Nem volt olyan gazdasági ágazat, amely ne érezte volna meg a hitelkeretek hiányát. Bud a jegybank merev politikájának legfőbb hátulütőjeként mutatott rá, hogy a magas kamatlábak a mezőgazdaságot teljesen lebénítják, a főbb iparvállalatokat pedig arra kényszerítik, hogy külföldön rövid lejáratú hiteleket vegyenek fel.27 A jegybankot azonban a sta bilizáció idején hozott rendelkezések védték az állami beavatkozástól. A stabilizált korona 1926 januárjában állta ki legfőbb erőpróbáját, amikor a frankhamisítás28 és a Viktória malomkonszern összeomlása nyomán átmeneti bizonytalanság jelentkezett, ami a külföld részéről nagyobb értékű valutakölcsönök felmondását, belföldön pedig fokozott mérvű devizakeresletet eredményezett. Ezek az események, a jegybankkal szemben támasztott fokozottabb igények dacára a korona pozícióját nem ingatták meg. Az új fizetőeszköz, a pengő bevezetésére 1927. január 1-jén került sor.29 Az átváltási arány értelmében 12 500 korona volt egyenlő egy pengővel, egy kilogramm arany 3800 pengőt ért. Külgazdasági politika A trianoni béke következményeként az ország kicsi, nyitott, erőteljesen a külkereskedelemre utalt országgá vált. Magyarország elvesztette a Monarchia vámmentes felvevőpiacait, a korábbi egységes piac helyén önálló gazdaságpolitikát folytató országok, új vámhatárok, vámtarifák és önálló valutaövezetek alakultak ki. Az utódállamok közötti kölcsönös bizalmatlanság erősítette az elzárkózási politikákat, mivel az újonnan létrejövő államok úgy értelmezték a Trianon után kialakult helyzetet, hogy a régi gazdasági szálakat szét kell szakítani, valamint szükséges a hagyományos piaci- és tőkekapcsolatok részleges vagy teljes felszámolása.30 27MNL OL, Pénzügyminisztériumi Levéltár, Általános iratok (a továbbiakban: K 269), 518/1. tétel, 515. cs. 281925 decemberében Jankovich Arisztid nyugalmazott vezérkari ezredest Hágában letartóztatták, mert hamis francia ezerfrankos bankjegyet akart egy ottani nagy bankban beváltani. Mint kiderült, 1922 és 1925 között két szakaszban nagy mennyiségű hamis francia 1000 frankos készült a Pénzügyminisztériumhoz tartozó, de a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt álló Térképészeti Intézetben. A nyomtatáshoz szükséges gépeket és alkatrészeket Bécsből és Németországból rendelték meg. A nagyszabású büntetőpert 1926 elején, a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéken tartották huszonnégy vádlottal és húsz védővel. 29A pengőt mint számítási értéket már korábban, 1925 novemberében bevezették. 30Mózes Mihály: Trianon gazdasági hatásai. Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Historiae, XXXVI. Eger, 2009, 185. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2404/1/177-190_Mozes.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2019. október 30.) Gazdaságtörténet 34
