Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
nyújtott olyan beruházások finanszírozására, amelyek hozzájárultak Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének megerősödéséhez.19 A kölcsönből mindössze 70 millió aranykoronát fordítottak a deficitre, a fennmaradó összegekből pedig – a Nemzetek Szövetsége Tanácsának hozzájárulásával – az 1925/26. évben 50 millió, 1926/27-ben további 50 millió aranykoronát beruházási célokra költöttek, a többit a következő két évben, 1927/28-ban és 1928/29-ben használták fel.20 A kölcsönök főképp a közművek rekonstrukcióját szolgálták, illetve a mezőgazdaságba áramlottak. Monetáris reform A monetáris szféra átalakítása során a jegybanki függetlenségre és az antiinflációs politikára helyeződött a hangsúly. Itt is elmondható, hogy az átalakítást külföldi pénzügyi körök ajánlásai alapján hajtották végre. A Nemzeti Bank felállítását a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága felügyelte, ez határozott meg szabályokat a hozott intézkedésekre vonatkozóan. A monetáris politika ellenőrzésére Royal Tyler érkezett Magyarországra.21 A Népszövetséggel való megállapodások alapján született meg a „Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. tc.” A nyugati hitelezők ugyanis addig nem látták a pénzüket biztonságban, amíg a magyar pénzügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Királyi Állami Jegyintézet helyettesítette a jegybankot. A Nemzeti Bank alapszabályának 5. cikke szerint „a bank részvénytőkéje 30 millió aranykorona, amely 300 000 darab, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik.” A 99. cikk utolsó bekezdése pedig kimondta, hogy „az osztalék az azt elhatározó közgyűlés után aranyban fizettetik ki.” A nép szövetségi kölcsönt nyújtók kívánalmának nem sikerült teljesen eleget tenni, mivel az alapításhoz szükséges 30 millió aranykorona alaptőkének a jegyzését nem tudták teljes egészében magánbefektetői tőkéből megvalósítani. Az állam a jegyzéskor igen nagy szerepet vállalt, ugyanis 118 500 darab részvény került a kincstár tulajdonába, ami 39,5%-os részesedést jelentett. Az alapszabály rögzítette, hogy a központi bank nem nyújthat hitelt a kormány részére. Az alapszabály a jegybankot arany alapon álló valuta bevezetésére kötelezte. Az ércfedezet arányának előírásakor kiindulópontként az ekkorra dogmatikussá vált ún. „harmadfedezeti” rendszer szolgált alapul. Bár ezen kicsit engedett a Népszövetség 19Hajdrik Sándor: Államháztartásunk alakulása a szanálás óta. Közgazdasági Szemle, 1933. 635‒641. 20A magyar komány emlékiratai a Népszövetséghez az államkölcsön felhasználása és a beruházások tárgyában. MNL OL, K 26, Magyarország szanálásával kapcsolatos iratgyűjtemény 1923‒1926, 1387. csomó, h. dosszié. 21Royal Tyler ezt megelőzően egy angol banknak volt a párizsi igazgatója. Az amerikai békedelegá cióban jutott először komoly megbízatáshoz, majd tagja lett a Reparációs Bizottságnak. Magyarországra 1924-ben került Jeremiah Smith mellé, és Smith munkájának befejezte után is Magyarországon maradt. Később visszatért Angliába, majd 1931-ben mint a Népszövetség pénzügyi főmegbízottja tért vissza Budapestre. Gazdaságtörténet 32
