Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Irodalom A Lovagkirály múltja és jelene (Európa és Magyarország Szent László korában. Szerk. Bárány Attila – Pósán László) Prezenszki Erzsébet
241 A LOVAGKIRÁLY MÚLTJA ÉS JELENE Európa és Magyarország Szent László korában. Szerk. Bárány Attila – Pósán László. MTA TKI, Debrecen, 2017, 247 o. I. László királyunk trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a 2017. évet Szent László évnek nyilvánították. Azt gondolhatnánk, hogy Szent László királyunk uralkodásáról, a korabeli Magyar Királyság bel- és külpolitikai helyzetéről már mindent elmondtak, amit érdemes tudni, de a 2017. május 11–12-én Debrecenben Európa és Magyarország Szent László korában cím mel megrendezett tudományos konferencia előadásai és az erre alapozó, általunk ismertetett tanulmánykötet rácáfol. A könyv az MTA-DE Lendület „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport támogatásával jelent meg. A tanulmánykötetben szereplő tizenhárom tanulmány reprezentálja a kutatás jelenlegi állását és annak legújabb eredményeit. A szerzők alapos, ugyanakkor szerteágazó betekintést nyújtanak az általuk kutatott szegmensekbe és a feldolgozott forrásokba. Rámutatnak arra, hogy mennyire sokrétűen lehet Szent László uralkodásához és korához közelíteni; ezért a recenzens véleménye szerint a mű tökéletesen illeszkedik a legújabb történeti kutatások sorába. A kötet kivitelezése és szerkesztése igényes. A szerkesztők a tanulmányokat egységes lábjegyzetekkel látták el, és külön figyelmet szenteltek az általuk használt rövidítések ismertetésére. A szerzők lendületes, könnyen olvasható stílusa miatt a publikációk tudományos értékükből és jelentőségükből nem veszítenek; sőt, a magyar történelem eme korszaka iránt érdeklődők számára is megismerhetővé és elérhetővé válnak a legújabb kutatási eredmények. E könyvismertetés megírásakor a recenzens nem törekedett a tanulmányok részletes bemutatására. Legfontosabb célkitűzésként azt határozta meg, hogy betekintést nyújtson a szerzők által kutatott szegmensekbe, az általuk felvetett kérdésekbe, felkeltve ezzel az olvasó figyelmét a témára és a kötet teljes tartalmára. Az emlékév alkalmából megrendezett konferencia két plenáris előadással indult. Orosz István akadémikus a Szent László-kori Európáról, Zsoldos Attila akadémikus pedig az akkori Magyarországról beszélt. Ezeknek az előadásoknak az írott változata hangolja rá az olvasót a kötet témájára. Orosz István Európa Szent László korában című tanulmánya „kézen” ragadja az olvasót, és végigvezeti a magyarországi viszonyok és állapotok megértéséhez szükséges európai változásokon. Tanulmányában felvázolja a 11. században és a 12. század első évtizedeiben lejátszódó változásokat, amelyek nem csak a világi politikában, de a demográfiában, a gazdaságban, a társadalomban, az egyházban és a kultúrában is végbementek. A tanulmány végére az olvasó megismerkedik Szent László korának változó Európájával. A demográfiai növekedés ütemével, a mezőgazdaságban és az iparban tapasztalható forradalmi változásokkal, a középkori
