Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Irodalom A Lovagkirály múltja és jelene (Európa és Magyarország Szent László korában. Szerk. Bárány Attila – Pósán László) Prezenszki Erzsébet
Irodalom 242 városokkal. Ezekkel az információkkal felvértezve léphet be az olvasó a korabeli Magyarország történeti kontextusába. Zsoldos Attila Magyarország Szent László korában című értekezésének első részében felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy miért is nehéz a Magyar Királyság állapotát jellemezni egy adott korszakban. A buktatók ismertetése után az olvasó elé tárja célját, megindokolva, hogy miért csak közigazgatási és társadalomtörténeti kérdésekre koncentrál. Ezeken belül a Szent László kori megyék számát és működését, valamint a korabeli társadalomban feltűnő új jelenségeket (mint például a nemeseknek nevezett előkelők csoportjának megjelenését vagy a kóborlást) veszi górcső alá. A közigazgatásban és a társadalomban bekövetkezett változások megismerése után joggal merül fel a kérdés az olvasóban, hogy Árpád-házi királyunk miből fedezte a változásokból fakadó kiadásait? Milyen jövedelmekből tudta megtölteni kincstárát és ellátni népes kíséretét? Weisz Boglárka A királyi hatalom gazdasági háttere a 11. századi Magyarországon című tanulmányából megtudjuk, hogy a 11. században a királyi hatalom pénzügyi bázisát a különböző jogcímen beszedett vámok, adók, bírságok, valamint a pénzverés adta. A kincstár bevételét növelték a nemesércbányák, valamint a sóbányák. A szolgálónépek által termelt javakat az uralkodók felélték. Mindezeken felül a kincstárba került, és ezáltal az uralkodó kiadásait fedezte pl. az ispánoktól járó ajándék, a külföldi uralkodóktól vagy a pápától kapott ajándék. Vajon kinek és milyen ajándékot hozhatott magával III. Boleszláv, amikor Magyarországra érkezett? A választ a recenzens elhallgatja, hogy az olvasó maga leljen rá a tanulmány elolvasása során. Thoroczkay Gábor Szent László és az egyház című munkájából az 1070–1090-es évek magyarországi egyháztörténetén túl megismerheti az olvasó a korábbi szakirodalom, illetve a szerző álláspontját például az egyházi menedékjog vonatkozásában. A tanulmány utolsó részében az 1083. évi szentté avatások indítékairól és céljáról olvashatunk. Veszprémy László Zarándokok és zarándoklatok a 11. századi Magyarországon című publikációja a Magyar Királyságon áthaladó jeruzsálemi zarándokúton kalauzolja végig az olvasót. Útitársként az olvasó mellé szegődik néhány név szerint is ismert és hazánk területén áthaladó zarándok, mint például Meinwerk, a paderborni püspök. A „zarándokút” végén a szerző levonja a következtetését, mely szerint a zarándokokként Magyarország területén megforduló apátok, püspökök, történetírók, költők híreket hoztak és vittek az uralkodói és főpapi központokból. Ez is jelzi a zarándoklatok kapcsolatteremtő és kapcsolatépítő jelentőségét. Ha már a zarándokok hozzák és viszik a híreket, felmerül a kérdés: milyenek is látja/látta Szent Lászlót és hazánkat a Nyugat? Csákó Judit Szent László uralkodása a nyugati elbeszélő hagyományban címet viselő tanulmánya László királyunk uralkodásának két évtizedéről hírt adó német, ausztriai, francia, itáliai, cseh, lengyel forrásokat fog vallatóra. Az európai hagyományban megőrzött magyar események nyomait keresi, és ezekre rálelve a kritika
