Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Gazdaságtörténet Schlett András: Magyarország gazdasági stabilizációja az első világháborút követően
23 SCHLETT A NDRÁS MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓJA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN E tanulmány az első világháborút követő gazdaságpolitikai konszolidáció és pénzügyi stabilizáció időbeli „folyamatábráját”, struktúráját és fő irányait tekinti át. Bemutatja a stabilizáció előzményeit, a stabilizációhoz megítélt népszövetségi hitel kondícióit és tartalmi elemeit. A népszövetségi ellenőrzéssel végrehajtott intézkedések fontos kezdeti célja volt, hogy a leendő politikai és gazdasági partnerek, illetve az üzleti élet szereplői részére jeleket küldjenek: a gazdaság immár nem az egyensúlyrontó pályán mozog tovább, a kormányzat hajlandó vállalni a kiigazítások belpolitikai terheit és kockázatát. A stabilizáció három súlyponti területe a költségvetési egyensúly helyreállítása, a monetáris politika, illetve a külgazdasági politika volt. Gazdaságfilozófiáját és gyakorlatát sokan támadták annak idején, ellentmondást nem tűrő szigorúsága, kompromisszum-képtelensége, s nem utolsó sorban külső diktátum-jellege miatt. A stabilizáció körülményei sokirányúan befolyásolták a későbbi gazdasági fejlődést. A megszorítások az intézkedések bevezetését követő években ún. szanálási válsághoz vezettek. A deflációs politika magas belföldi kamatrátákat eredményezett, ami megágyazott az ország külföldi eladóso dásának. Előzmények A világháború utáni konszolidáció, a sikeres stabilizáció elsődleges alapfeltétele az új helyzethez történő alkalmazkodás, a gazdaságpolitikai mozgástér és a várható feszültségi zónák kitapogatása volt. Magyarországnak ekkor nem csak a trianoni békediktátum minden gazdasági és társadalmi dimenziót lefedő hatásával kellett számolni, hanem az ország teljes elszigetelődésével is. A hatalmas terület- és népességveszteségen túl szétzilálódtak a korábban szervesen kiépült termelési, logisztikai és piaci hálózatok. Trianonig az ország egy regionális gazdasági integráció, egy 50 milliós piac és ezen belül egy valutaövezet részeként működött. Az 1920-as évektől Magyarország kis és nyitott gazdasággá vált, amely erősen függött a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódástól és a nemzetközi konjunktúra alakulásától.1 A realitásokkal számot vetve a Bethlen-kormány konszolidációs stratégiájának kiindulópontját a nemzetközi politikai és gazdasági életbe való bekapcsolódás 1 Honvári János: A gazdaság a két világháború között. In: Magyarország gazdaságtörténete a hon foglalástól a 20. század közepéig. Szerk. uő. Budapest, 2003, 320‒321.
