Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Somorjai Ádám: Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949. Vatikáni iratok alapján

tója vitte be a hivatalba, átadta Mons. Gennaro Verolinónak,61 aki azt továbbította

az Első Szekciónak.62

Az Esztergomi Főegyházmegye dél-szlovákiai része ne legyen önálló egyházmegye Mindszenty József levele XII. Piusz pápához Esztergom, 1947. április 24. 2640/1947. [N. Prot. SS „AE” 4048/47.] Szentséges Atya! Olyan híresztelések terjednek, hogy a Csehszlovák Köztársaság minden követ megmozgat, hogy Szlovákia területén újból egyházmegyéket szervezzenek, vagy legalább annak déli részén, a joghatóságilag az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozó és időlegesen a nagyszombati apostoli kormányzó joghatóságára bízott területen jöjjön létre mielőbb új egyházmegye. Noha jól tudom és meggyőződésem, hogy az Apostoli Szentszék a dolgot minden oldalról és a maga teljességében át fogja gondolni, mégis gyermeki bizalommal és mély alázattal bátorkodom és sietek Szentséged magas figyelmét a következőkre irányítani. A szóban forgó területen, néhány helyet leszámítva, magyar ajkú hívek laknak – szám szerint kb. 700 000 – éspedig egy tömbben. E magyar nemzetiségű lakosokat a mai csehszlovák kormányzat részben a Magyarországon élő szlovákokkal megcserélni igyekszik, részint e Köztársaság tisztán csehek lakta tájaira deportálja és telepíti át kényszerrel az elűzött németek helyére, hogy ott beolvadjanak. E terület már hosszabb ideje rettentő módon fel lett dúlva és elárad a kegyetlenség. Ez az idő teljességgel alkalmatlan az egyházi élet megszervezésére. Ha pedig ez ügyben valami történne, nálunk Magyarországon, illetve a deportált és deportálandó magyarok között is elkerülhetetlenül felmerülne a gondolat, sőt vád, hogy az Apostoli Szentszék a magyarok kárára jár el és támogatja a csehszlovák kormányzat brutális eljárását. Ezek alapján a kérdést bátorkodom újra és újra Szentséged atyai jóindulatába ajánlani. Egyébként Szentséged szent lábát csókolva vallom magamat legalázatosabb és legjámborabb szolgájának és legengedelmesebb, legkisebb fiának: 61Verolino, Gennaro (1906–2005): r. kat. pap 1928, szentszéki diplomata, 1942–1945 között a

budapesti nunciatúra titkára (uditore

), c. püspök 1951, nuncius, 1963–1986 között a

Rítuskongregáció titkára.

62Megjegyzés külön lapon: ASRS, AA.EE.SS. Cecoslovacchia, 200, f. 713. Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949

227