Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Somorjai Ádám: Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949. Vatikáni iratok alapján
Műhely 214 első bécsi döntés nyomán Dél-Szlovákia többségében magyarok lakta részét Magyarország visszakapta. A kérdésről Esztergomban a Prímási Levéltárban, a Vatikánban, valamint a központi kormányzati szervek iratait gondozó budapesti levéltár(ak)ban őrzött levéltári dokumentumok alapján Csíky Balázs alapos összefoglalást készített.6 A Vatikánban 2020. március 2. előtt 1939. február 10-ig lehetett kutatni, ezért közléseiben Csíky Balázs még nem kutathatta a vonatkozó, 1939. február utáni vatikáni iratokat.7 Az ő munkáját kívánja folytatni ez a közlés, amelyben az általa velem megosztott, a Prímási Levéltárban gyűjtött dokumentumokból indulok ki,8 és amelyeket kiegészítettem a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjának levéltári anyagával.9 1. Mindszenty tiltakozása 1945. október 22-i dátummal, három héttel hivatalos érseki beiktatása után az esztergomi érsekségnek a Dunától északra fekvő területein illetékes általános helynöke, Hanzlik János10 szlovák érzelmű tornóci (Trnovec nad Váhom) plébános értesítette 4 Szövege megjelent az Apostoli Szentszék hivatalos közlönyében: Acta Apostolicae Sedis, 1937. 366–369. 5 Mint látni fogjuk, csehszlovák álláspont szerint átmenetileg veszítette csak hatályát. 6 Disszertációjának, amelyet 2010-ben védett meg, egyik fejezete. Lásd Csíky Balázs: Serédi Jusztinián hercegprímási tevékenysége. Doktori disszertáció. Kézirat. ELTE BTK, Budapest 2010, 432. Az általunk vizsgált részkérdéssel kapcsolatban uő: Az első bécsi döntés hatása az Esztergomi Főegyházmegyére, 1938–1945. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok , 2012. 3–4. sz. 79–107. Doktori értekezése – utóbb megjelent, vonatkozó tanulmányait és vatikáni forrásait figyelembe véve – posztumusz jelent meg. Lásd Csíky Balázs: Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása. Szerkesztette, lektorálta és sajtó alá rendezte Tóth Krisztina. Budapest, 2018, /Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. Collectanea Studiorum et Textuum Classis I, vol. 3. – Monumenta Hungariae Historica. Dissertationes/, 225–254. 7 XI. Piusz pápa utódját, XII. Piuszt 1939. március 2-án választották meg, és 1958. október 9-én halt meg. Ferenc pápa 2019-ben hirdette meg, hogy 2020. március 2-ától konzultálhatóak XII. Piusz pápaságának, értsd: az 1939–1958 közötti majdnem húsz esztendő dokumentumai. A kérdéshez lásd még A Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok olasz nyelvű inventáriumának hungarika anyagai, 1939. február 10. – 1948. december 31. Szerk. Somorjai Ádám OSB. Budapest, 2020, 108. 8 Ezeket tudtam figyelembe venni a következő írás készítésekor is: Somorjai Ádám OSB: A bencés birtokok nemzetközi jogi helyzete a Dunától északra fekvő területeken, 1919–1939. Episcopus, Archiabbas Benedictinus, Historicus Ecclesiae. Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára. Szerk. Somorjai Ádám OSB – Zombori István. Budapest, 2016, 109–123. 9 Szükség lesz a prágai apostoli nunciatúra anyagának figyelembevételére is, amelyet a Vatikáni Apostoli (korábban: Titkos) Levéltár őriz. 10Hanzlik János (1893–1959): pápai kamarás, a káptalani helynök általános helynöke, esperes, plé bános.
