Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Tóth Krisztina: Ferences rendi prokurátorok és a magyar ferences rendtartományok az 1920-as évek fordulóján
187 TÓTH K RISZTINA FERENCES RENDI PROKURÁTOROK ÉS A MAGYAR FERENCES RENDTARTOMÁNYOK AZ 1920-AS ÉVEK FORDULÓJÁN 1 A ferences rendi prokurátorok Magyarország érdekében kifejtett tevékenységével, a magyar tartományfőnökkel és szentszéki dikasztériumokkal magyar ügyekben történő levelezésükkel a 20. század vonatkozásában eddig még nem foglalkoztak. A kérdés Zadravecz István ferences szerzetes, tábori apostoli helynök és címzetes püspök2 dotálása körülményeinek hátterét kutatva, a vaskos kötetekbe kötött tar tományfőnöki iratokat lapozgatva keltette fel az érdeklődésemet.3 Ezekben ugyanis több alkalommal felbukkantak a rendi prokurátoroknak írt és a rendi prokurátoroktól érkezett levelek. Mivel a témának még nincsen szakirodalma, alap -kutatásokat igényelt, így egy hosszabb periódus vizsgálata helyett jelen tanulmányomban mindössze arra szorítkozom, hogy az 1920–1925 közötti éveket feltárva 1 Készült az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportban (ELKH), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 128346. számú, „A szentszéki‒magyar kapcsolatok 20. századi ismeretlen fejezetei” című posztdoktori ösztöndíjának támogatásával. 2 Zadravecz István 1884. június 20-án született Csáktornyán (ma Horvátország), és 1898. október 15-én lépett be a ferences rendbe. Rómában, a Collegio di San Antonion tanult és lett a dogmatika és szónoklattan lektora. 1905. június 24-én Baján tette le ünnepélyes fogadalmát, és 1907. március 30-án szentelték pappá Rómában, a lateráni bazilikában. Ezt követően a bajai rendi főiskolán, majd Gyöngyösön volt tanár. 1914-ben a szegedi alsóvárosi rendházban lett guardián és egyben szeged-alsóvárosi plébános. Augusztus 15-én érkezett új állomáshelyére, ahol elsődleges feladata a rendház megreformálása volt. Lendületes és lelkesítő beszédeiről vált ismertté az első világháború alatt és után. 1919-ben, amikor Károlyi Gyula ellenforradalmi kormányának Szeged lett a központja, részt vett a nemzeti hadsereg toborzásában is. 1920-ban tábori apostoli vikáriussá és címzetes püspökké nevezték ki. 1926-ban belekeveredett a frankhamisítási botrányba, így benyújtotta lemondását. 1965-ben hunyt el. Vö. Schematismus almae Provinciae Sancti Joannis a Capistrano Ordinis Fratrum Minorum S. P. Francisci in Hungaria ad annum Christi MCMXXV. Gyöngyös, 1925. Gyújtó hangú beszédeiről lásd Páter István, a mi kapisztránunk a forradalmi évben. Bev. Szilassy César. Szeged, 1920; Nagymihály Sándor: P. Zadravecz püspök, a szegedi kapisztrán. I–II. kötet. Budapest, [1942]. 1914–1918-as, valamint 1919-ben játszott szerepéről újabban Zombori István írt: Egy politikai karrier indulása. P. Zadravecz István 1914–1918. In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk. Klestenitz Tibor – Zombori István. Budapest, 2015, 181–188.; Uő: Horthy, Zadravecz és Szeged. 1919. In: Újragondolt negyedszázad . Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2010, 171–180. A tábori apostoli helynöki kinevezéséről és szerepéről lásd Borovi József: A magyar tábori lelkészet törté nete. Budapest, 1992, 131–206., valamint Zadravecz naplóját: Páter Zadravecz titkos naplója . Szerk. Borsányi György. Budapest, 1967. 3 Az ebből a kutatásból született tanulmány: Tóth Krisztina: Zadravecz István O.F.M. tábori apos toli helynök dotálása (1920–1926). Egyháztörténeti Szemle , 2019. 1. sz. 59–98.
