Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között
Áttérek a magyar állam fiumei javainak elszámolására. Azok az anyagi áldozatok, amelyeket Magyarország közel 50 esztendő óta pénzügyi erejét meghaladó mérvben a fiumei kikötőnek megépítéséért és a város felvirágoztatásáért hozott, a jóvátételi tárgyalásoknál figyelembe veendő kompenzációs értékeket képviselnek.113 Ezek az értékek, amelyek a kikötő és a vasút építményei ben s egyéb felszereléseiben, gyári üzemekben, középületekben, beépítetlen telkekben és más ingóságokban találhatók, a magyar állam vagyonának tetemes részét alkotják. Utalással a Baros Ferenc fiumei pénzügyigazgatósági számvizsgáló114 által 1920. évi január hó 30-án 911. M.E.I. szám alatt bemutatott munkálatra (a leltárakat a Fiumei Olasz Nemzeti Tanács foglalta le), a magyar állam fiumei javainak értékét egyezer millió aranyértékű koronára becsülöm.115 A kormányzói palota ingóságainak leltárát (két kötet), amelyet megmenteni sikerült, külön jelentéssel van szerencsém bemutatni. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy most, amidőn helyemről távozom, visszapillantást vetve az utóbbi évek fontosabb politikai mozzanataira, a fiumei kormánypolitika irányelveit röviden ismertessem. Az 1868:XXX. tc. 66. §-ában116 megjelölt feltételek, nevezetesen a „Magyarország országgyűlése s Horvát–Szlavon és Dalmátországok országgyűlése és Fiume városa közt eszközlendő megállapodás” hiányában a magyar kormánynak az 1870. évi július hó 28-án jóváhagyást nyert 1741-1870. sz. előterjesztése alapján létestült kormányzati provizórium117 életbeléptetése óta a magyar kormánypolitika következe tesen a fiumei olasz elemre támaszkodott, amelynek államhűségében, a városnak az idézett törvény által biztosított autonómiával való felruházása után, kételkedni alig lehetett.118 Sokáig így is volt, 119 de már az 1897. évben, amidőn a kormány a 113MNL OL K 26, 1921. 1249. cs. XXIV. tétel. 5550/1921. (5550. a. sz.) XXIV. tétel. Baros levele és kimutatásai alapján 1921. július 25-én Orosdy Lajos arra a következtetésre jutott, hogy a kimutatások hatékonyan felhasználhatók a béketárgyalások során, mivel „köztudomású Sforza kijelentése, amely szerint Magyarország kincseket tékozolt fiumei kikötőjére”. 114Baros Ferenc: 1898-tól a fiumei pénzügyigazgatóságnál számvizsgáló, pénzügyi számtanácsos. Nyugdíjazása után a FONT ideiglenes szolgálatába fogadta, hogy a számvevőséget átszervezze és a fiumei állami vagyon leltárait összeállítsa. 115MNL OL K 26, 1921. 1249. cs. XXIV. t. 5550/1921. (5550. a. sz.) XXIV. tétel. Orosdy Lajos 1921. július 25-én kelt jelentésében ugyanezeket az információkat adta meg. 116A Horvát–Magyar kiegyezés Fiumére vonatkozó szakasza. 117Fiume közjogi státusával kapcsolatban nem sikerült a horvát és magyar feleknek megállapodni uk, így a kérdést az uralkodó ideiglenes jelleggel 1870 nyarán rendezte. 118Ordasi: Modellváltások... 119Bár a kikötőváros autonómiájának fokozatos korlátozása távlati célként már az 1870-es évek ben is megfogalmazódott a központosításra és modernizálásra törekvő állam részéről, a nagyobb horderejű, átfogó reformok együttes bevezetésére Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt került sor. Műhely 182
