Levéltári Közlemények, 90. (2019)

Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között

ket pedig rendelkezési állományba helyezték.73 A rendelkezési állományba helye ­zés általában akkor bizonyult szükségesnek, mikor az érintettek szolgálati beosztá­sa valamilyen okból kifolyólag nem volt lehetséges, de változatlanul számítottak működésükre. Ezen időszak alatt a tisztviselő illetményeinek nagy részére jogosult maradt, ám ez az időszak gyakran csak egy rövidebb átmenetet képezett az illetők szerényebb javadalmazásával együtt járó nyugdíjaztatása előtt. Mindez akkor is igaz, ha a nyugdíjazást általában – ahogy Balogh Károly vagy éppen Hegedűs Valér példája is alátámasztja74 – „buzgó szolgálatuk elismeréséül” még kitüntetés is kísérte. Ugyanez Egan esetében már nem mondható el. A kormányzóhelyettes ugyanis minden bizonnyal sem nyugdíjazásakor, sem pedig tényleges visszavonu­lásakor nem részesült semmilyen extra jutalomban. Igaz, ennek az is lehetett az egyik oka, hogy borostyánkői (ma Bernstein, Ausztria) birtokára való megérkezé­sét követően pár hónappal később elhunyt.75 Az sem lehet mellékes, hogy nyugdíjazás és nyugdíjazás közt is jelentős különb­ségek mutatkoztak – és nemcsak az anyagiak tekintetében. Miként számos példa is tanúsítja, a nyugállomány nem mindig bizonyult véglegesnek, és az egyes hivatali pozíciók megüresedése, át és/vagy megszervezése esetén egyesek újfent aktív szol­gálatba kerültek. Jó példa erre a fővárosban 1926-ban létesített forgalmi adófőnöki állás, mely a korábbi főispánok, képviselők, ügyészek és egyéb hivatalnokok egzisz­tenciális viszonyainak rendezését kívánta biztosítani.76 Mint a fentiek is utalnak rá, a szerencsésebbek közé az 1918 őszén a kormányzóval Budapestre távozó tisztvise­lők tartoztak, míg a Fiumében maradók lehetőségei – már csak fizikai és földrajzi tényezők miatt, valamint fiumei illetőség hiányában jogi okokból is – jóval korlá­tozottabbak voltak. Érdekességként jegyezhető meg, hogy természetesen nem min­denki maradt a fővárosban. Példának okáért Csempesz Gyula Szombathelyre került,77 Crouy-Chanel László miniszteri fogalmazó pedig 1920 márciusában a Nemzeti Hadsereg kötelékébe lépett, ahol hadapród őrmesteri fokozatban a máté­szalkai gyalogezred rohamzászlóaljában teljesített szolgálatot.78 Az már csak kuri ­ózum, hogy az állítólag Árpád-házi leszármazott Crouy-Chanel László végül festő­ként szerzett magának igazi hírnevet.79 Az érvényesülési lehetőségek vizsgálata során még egy gyakran felemlegetett tényezőre kell kitérni, jelesül a magyar állam iránti lojalitás kérdésére. Noha az egyes felterjesztések, visszaemlékezések és naplófeljegyzések a tisztviselők 73Egan Lajos naplója... 200., 248. 74Felmentés – eladományozás. Magyarság . 1920. december 18. 75Egan Lajos naplója... 52. 76Volt főispán, volt képviselő, volt ügyész, volt katonatiszt mint forgalmiadó ellenőr? Az Est , 1926. augusztus 24. 77MNL OL K 26, 1249. cs. 1921. XXIV. tétel. 8462/1920. (5099. a. sz.) XXIV. tétel. 78MNL OL K 26, 1249. cs. 1921. XXIV. tétel. 2515/1920. XXIV. tétel. 79Magyar arisztokrata művészek a polgárosodás korában . Budapest, 2001, 13., 17. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között 173

Next

/
Thumbnails
Contents