Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között
előléptetésre Manasteriotti is érdemes, valamint a kormányzó attól tartott, hogy a fiumei családból származó hivatalnok mellőzése tovább mélyítené az olasz ajkú lakosság és a kormányzóság közti ellentétet. Kiváltképpen azért, mert Manasteriotti sógora volt a városi képviselő-testület befolyásos alelnökének.32 A kormányzó törekvései sikerrel jártak, így a miniszterelnök Manasteriottit Csörgheővel együtt 1907 decemberében miniszteri titkárrá nevezte ki.33 A történet érdekessége, hogy az eset alig tíz évvel később, 1918 őszén – ugyan fordított előjellel – megismétlődött. Ekkor ugyanis Manasteriotti fiumei születése és olasz anyanyelve miatt nem lehetett kormányzóhelyettes. Jekelfalussy elmondása alapján azért, mert bár a hivatalnok nem adott okot a bizalmatlanságra, az olasz megszállás alatti városban nem lett volna szerencsés az Egan Lajost rangban követő férfit a kormányzóság élére kinevezni.34 Jobb megoldás híján ezért Egant nyugdí jaztatása ellenére 1920 nyaráig szolgálatban tartották, távozását követően pedig a legszükségesebb feladatokat – köztük az állami alkalmazottak fizetéseinek és illetményeinek folyósítását, menekülési segélyeik kiutalását és hazaköltöztetésüket – előbb Brandenstein Ottó kereskedelmi számvevőségi igazgató,35 majd a Tengerészeti Hatósághoz beosztott Nyírő Gábor tengerhajózási főfelügyelő, végül pedig Sebestyén Pál alkonzul vette át.36 5. A mind bonyolultabbá váló szervezetre fordítandó költségek roppant mód megemelkedtek. A miniszterelnökség 1902-re 51 290 Ft-ot (102 580 korona), 1913-ra pedig már 87 850 Ft-ot (175 700 korona) helyezett kilátásba a kormányzóság számára. A kormányzói hivatal létszáma és költségvetése lényegében a világháború alatt sem változott. Jóllehet a sorozások alól a hivatal tagjai sem mentesülhettek, és hadkötelezettségük alóli felmentésüket csak igazán megalapozott okokra hivatkozva remélhették. Például a kora miatt Egan Lajos kormányzóhelyettes, vagy a hivatalos ügyek intézése érdekében Csempesz Gyula és Lengyel Emil. Mindez maga után vonta, hogy bár a keretszám állandó maradt, az adott időszakban közülük nem mindenki teljesített tényleges hivatali szolgálatot a kikötővárosban. Volt, akit időközben szabadságoltak, és volt olyan is, aki nem, vagy nem állandóan tartózkodott Fiumében. Az impériumváltások Fiumében több hasonlóságot is mutattak a történelmi Ma -gyar ország más megszállt részein lezajlott eseményekkel, jóllehet a hatalmi átmene tek közel sem fordultak át az erdélyihez vagy a délvidékihez hasonló brutalitásba. 32MNL OL K 26, 707. cs. 1907. XXVII. t. 5640/1907. 33Budapesti Közlöny , 1907. december 13. 34MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 6056/1918. (6056. a. sz.). 35MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. t. 2284/1921. XXIV. tétel. (1906. a. sz.); MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 4104/1921. XXIV. tétel. (1906. a. sz.). 36MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 1906/1921. XXIV. t.; MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 5052./1921. XXIV. t. (1906. a. sz.); MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 5298/1921. XXIV. tétel. (1906. a. sz.). A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között 167
