Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között
elit körök bizalmának megnyerése és a hivatal társadalmi elfogadtatása érdekében kimondott célkitűzéssé vált a (régi) fiumei (patrícius) családokból származó, jogi végzettséggel rendelkező,27 magyar nyelven jól tudó, „jó magyarérzelmű” fiatalok alkalmazása. Ekképpen került Verneda Emil, Manasteriotti Heliodor, Smoquina Marius is a hivatalba.28 A törekvés igen eredményesnek bizonyult, mivel 1918-ra a Magyarország tiszti cím- és névtárában (MTCN) feltüntetett 29 21 fő egyharmada (7 személy) – még ha magyar családban is, de már – Fiumében született, és legalább a középfokú tanulmányait helyben végezte. Ezzel kapcsolatban az is figyelemreméltó, hogy 1918-ra valamennyi beosztott már több éve (sőt volt, aki már évtizedek óta) a városban tartózkodott. Ugyan a magyar mellett kimondott elvárás volt a magas szintű olasz nyelvismeret,30 miként Hegedüs Valér, Villani Frigyes, vagy éppen Bertalan Ferenc példája tanúsítja, a hivatalba kerüléskor nem mindenki felelt meg ennek a követelménynek. Azaz akadtak olyanok, akik nem, vagy csak kevésbé beszélték az olasz nyelvet, és azt fiumei szolgálatuk során sajátították el. A nyelveket illetően az sem lehet mellékes, hogy az 1918-as MTCN-ben31 szerepeltetettek legalább három nyelven (magyar, német, olasz) beszéltek az impériumváltások idejére, de többen angolul, franciául is megtanultak. Ezzel szemben a horvát nyelvismerettel rendelkezők aránya mindvégig elenyésző maradt. Jóllehet ebből még nem feltétlenül következett, hogy egyáltalán ne tudtak volna valamilyen szinten horvátul is kommunikálni a városban és a környékén élő szlávokkal. Szintén hangsúlyozandó, hogy bár a hivatalnoki kar nem volt mentes a feszültségektől, az államszolgálat szigorú rendet és fegyelmet igényelt. Ez pedig lényegében minimalizálta a komolyabb nemzetiségi összetűzések lehetőségét. Természetesen ennek ellenére akadtak kivételek: mi több, a származás és a családi kapcsolatok érv vagy ellenérv is lehetett. Ezt jelzi az is, hogy bár az 1907-es kormányzói költségvetés csak egy miniszteri titkár kinevezését tette lehetővé, Nákó Sándor, az akkori kormányzó Csörgheő Zoltán mellett a rangidős Manasteriotti Heliodor előléptetését is szorgalmazta. Ennek oka az volt, hogy Nákó elismerte: az 27Egészen pontosan az állásuk betöltését a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883:I. tc. szabályoz ta. Ezáltal a szűken vett kormányzóságnál (tehát segédhivatal nélkül) alkalmazott egyének Egan Lajos és Nádory István kivételével mind állam- és jogtudományi tanulmányokat végeztek, és legalább nyolcan doktori címmel is rendelkeztek. 28MNL OL K 26, 633. cs. 1905. XXV. tétel. 2903./1901. (2903. a. sz.) X. tétel. 29Az MTCN-ben a kormányzóság rovatánál a kapusok, ajtónállók és hivatalszolgák nincsenek fel tüntetve. Így például Dorigo Balázs, a kormányzóság tanügyi osztályába beosztott tanító, Szénássy János, Kiss Ferenc és Bertalan Ferenc hivatalszolgák, valamint Szvat Mihály kapus és a díjnoknők sem. 30MNL OL K 26, 947. cs. 1912. XXVII. tétel. 623./1911. Sőt, 1911-ből olyan dokumentum is akad, mely már a hivatalszolgai állást is olasz és magyar nyelvtudáshoz kötötte. Legalábbis elvileg, a gyakorlat azonban mást igazol. MNL OL K 26, 947. cs. 1912. XXVII. tétel. 5981./1911. XXVII. tétel. 31Magyarország tiszti cím- és névtára , 1918, 51. Műhely 166
