Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között
előadó és egy királyi főmérnök segítette. Kiválasztásuknál az egyik legfontosabb szempontot a fiumei viszonyok ismerete, valamint az állás betöltéséhez szükséges szakismeretek megléte képezte. Érdemes megjegyezni, hogy az 1901-ben felállított „törzskar” már több éve eleve Fiumében élt, és gyakorlatilag 1917-ig, Wickenburg István kormányzó és Kankovszky Ferenc nyugdíjaztatásáig megmaradt. Mindez azért is lényeges tényező, mert a fiumei speciális sajátosságokkal (mint például a mediterrán éghajlat, a lakhatási problémák és a magas árviszonyok) nehezített, rosszul fizető államszolgálat rendkívüli „ügybuzgalmat,” alkalmazkodóképességet követelt, ráadásul a mindennapi feladatok elvégzése csak jelentős áldozatok meghozatalával valósulhatott meg.22 Az előadói kinevezésnek több negatív vetülete is volt. Ahogy Egan példája mutatja, egyeseknek még mellékkereseti lehetőségüktől is meg kellett válniuk.23 Illetve, ahogy az 1901-es parlamenti választást követően Kankovszky Ferenc esete tanúsítja, a kinevezettek olykor még politikai indíttatású (fizikai) támadások célpontjai is lehettek.24 A konfliktusok egyrészt a szocialisták és az általuk rendezett és/vagy támogatott munkássztrájkokban öltöttek testet,25 másfelől főleg az Autonóm Párttal és a képviselő-testülettel való súrlódások alkalmával kerültek felszínre. Ezek az összeütközések nem ritkán a renitensnek tartott képviselő-testület feloszlatásával, majd újabb községi választások kiírásával értek véget, melyeket a kormányzó megkísérelt a saját érdekének megfelelően befolyásolni. Így történt 1911-ben és 1914-ben is, de a kormányzónak csak 1915-re – a háborúnak és az elrendelt rendkívüli állapotoknak köszönhetően – sikerült elérnie, hogy egy olyan képviselő-testületet alakuljon, mely hajlandó politikáját támogatni. Ám a siker – miként azt a Fiumei Olasz Nemzeti Tanács (FONT) megalakulása jelzi – továbbra is csak átmenetinek bizonyult.26 4. A hatékonyabb és gyorsabb ügykezelés érdekében a személyzeti létszámot is kibővítették. A korábbi 15 helyett eleinte 23, majd fokozatosan 30 egyén tartozott a kormányzóság kötelékébe. A beosztottak alkalmazása tekintetében nem meglepő módon továbbra is az előző évtizedek trendjei érvényesültek. Vagyis büntetlen előélet, lojális politikai magaviselet, valamint megfelelő végzettség mellett (és kellő lobbierővel rendelkező pártfogó támogatásával) a magyar nyelvű kormányzósági tagok mellé olasz és horvát ajkú jelentkezők egyaránt bekerülhettek. Sőt, a fiumei 22Ordasi: Modellváltások ... 23MNL OL K 26, 577. cs. 1903. XXV. tétel. 2660. M.E./1901. X. tétel. (2435. a. sz.) 83. eln. sz.; MNL OL K 26, 577. cs. 1903. XXV. tétel. 2660. M.E./1901. X. tétel. (2435. a. sz.) 83. eln. sz. 24Tüntetés a magyarok ellen. Magyar Tengerpart , 1901. október 8.; Belügyminisztérium Körrendelete az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról. N. 98976. 1901. szeptem ber 10. 25Naplopó dzsentrik menedéke. Népszava, 1912. július 30. 26Ordasi Ágnes: Bombatámadások a fiumei kormányzóság ellen (1913–1914). Századok , 2018. 2. sz. 401–417. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között 165
