Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
Erdélyből érkezett növendékekkel.39 Köztük az 1588-ban Krakkóba kerülő Pázmány Péterrel és novícius társaival. Bár Pázmány csak rövid ideig tartózkodott a királyi székvárosban, ez idő alatt nem zárható ki, hogy esetleg találkozott a bíborossal és a kíséretében szolgálókkal.40 Újabb információk hiányában pusztán csak a gyanúval élhetünk, hogy hősünk ekkor ismerkedhetett össze a későbbi esztergomi érsekkel.41 Ha valóban ekkor ismerkedtek meg, akkor feltételeznünk kell, hogy Horváth Gáspár azon kevés magyarok egyike volt, aki az 1580-as években is megmaradt Báthory András mellett, hiszen a 80-as évek második felében többen is elhagyták a bíboros udvarát. Ebben alighanem az volt a döntő indok, hogy Báthory Andrásnak a nagybátyjától származó jövedelmei megcsappanása után a kisebbre szabott bíborosi udvar már nem tudott biztos jövedelemforrást biztosítani az ott szolgálóknak. A Báthoryak és a Vasa Zsigmond jelentette új irányvonal között a „hidat” egyértelműen Jan Zamoyski kancellár jelentette. A Báthory István alatt „felfutó” kancellár III. Zsigmond uralkodása idején is megőrizte pozícióit. Horváth Gáspár a jelek szerint a kancellár felé való orientációval próbálkozott előre jutni. Erre utal, hogy 1591-ben nem Báthory Andráshoz, hanem Zamoyskihoz fordult levelével segítségért, a feltehetőleg szintén Lengyelországban élt testvére, Miklós halála után annak hagyatéki ügyében.42 Ezt követően azonban nincsenek forrása ink arra, hogy Horváth Gáspár milyen utat járt be. Feltehetőleg a Báthory‒Zamoyski vonalat kihasználva igyekezett boldogulni, nem elszakadva a Rzeczpospolita magyar közösségétől. Mivel már szervitori szolgálata alatt is láthat tuk, hogy katonaember volt, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a katonai szolgálat felé fordult. A korábbi és kortárs példák alapján ez logikus döntés volt. A Báthory-korszakban Lengyelországba érkezett magyarok közül sokan, mint például a Bekes család tagjai, nagy dicsőséget szereztek a magyar fegyvereknek az oroszok elleni háborúban. Bekes Gábor 1580-ban már az oroszok elleni háborúban harcolt 500 magyar gyalogos és lovas élén. Sikereiért 1581 februárjában, Litvániában megkapta Owanta birtokát.43 Hasonlóan a később erdélyi fejedelem mé emelkedő Székely Mózes is sikeres katonai pályát járt be.44 Veglai Horváth 39Horn: Báthory ... 146. 40Pázmány lengyelországi tartózkodásáról a leginformatívabb munka Őry Miklós műve, azonban még ő sem tesz említést ilyen jellegű találkozóról. Igaz, ő inkább Pázmány tanulmányaira koncentrált. Vö. Őry Miklós: Pázmány Péter tanulmányi évei , Piliscsaba, 2008, 48–64. 41A későbbi jaroslawi tanulmányairól újabban Bitskey István közölt részleteket. Vö. Bitskey István: Pázmány Péter. Budapest, 1986, 19–23. Újabban uő: Pázmány Péter Krakkóban. In: Bámulám a Visztulát... Krakkó a magyar művelődés történetében. Szerk. Kovács István – Petneki Áron. Budapest, 2003, 172–182. 42Veglai Horváth Gáspár levele Jan Zamoyski kancellárnak. Varsó, 1591. október 11. In: Veress Endre: Zamoysky János kancellár levelezése magyarokkal és magyarokról (1576–1605). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (a továbbiakban: MTAKK) MS 433. fol. 591. 43Divéky: i. m. 15. 44Horn: Hit és hatalom... 275–280. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 127
