Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
Műhely 120 politikai szerepvállalására irányult.6 Ezt egészíti ki két nagyobb forrásközlés, ame lyek Batthyány Ádámhoz és Maximilian von Trauttmansdorffhoz írott leveleit gyűjtötték össze.7 Ezzel szemben Zichy István esetében néhány régebbi tanulmány áll rendelkezésünkre, amelyek nem különösebben tértek ki kamaraelnöki tevékenységére,8 az újabb kutatások pedig még gyermekcipőben járnak. 9 A többiekről elszórtan találhatóak adatok, amelyek összegzésére nem került sor. A már említett Thurzó Ferencet leszámítva nem készült modern kamaraelnöki életrajz. Ennek a hiátusnak a pótlása az elkövetkezendő időszakban mindenképpen szükség lenne, hiszen a Magyar Kamara vezetői a Magyar Királyság meghatározó politikusai voltak a 16‒17. század folyamán.10 Jelen tanulmány ezt a hiátust igyekszik részben orvosolni. Az itt bemutatásra kerülő életrajz egy hosszú és aprólékos kutatómunka eredménye. Az összegyűjtött adatok alapján a 17. század első felének második világi kamaraelnöke, veglai Horváth Gáspár (1563?–1624) rendhagyó karrierjét mutatja be. Rendhagyósága elsősorban a három országon – Erdélyi Fejedelemség, Magyar Királyság és a Rzeczpospolita – átívelő életútjában, a főnemességbe való felemelkedésének mene tében, valamint a Magyar Királyság egyik leginkább bizalmi pozíciójának elnyerésében állt. A kutatást nagyban nehezítette a források kis száma és azok szétszórtsága. Ezért a legnagyobb igyekezet ellenére is kisebb hézagok maradtak Horváth Gáspár életében, amelyek kitöltésére kevés esély mutatkozik a jövőben. A meglévő adatok azonban lehetőséget nyújtanak arra, hogy veglai Horváth életének fontosabb részeit rekonstruálhassuk, ezzel pedig képet kapjunk a 16‒17. század fordulóján élt nemes úrról. * 6 Péter Katalin: A magyar romlás évszázadában . Budapest, 1975, 51‒59., 81‒82., 88‒103. Újabban pedig Anna Fundarkova: Egy királysági politikus és az erdélyi fejedelmi udvar a 17. század közepén: Pálffy Pál országbíró és nádor erdélyi kapcsolatai (1646‒1653). Századok , 2008. 4. sz. 943‒966. 7 S. Lauter Éva: Pálffy Pál nádor levelei (1644‒1653). Budapest, 1989; Anna Fundarkova: Ein uga rischer Aristokrat am Wiener Hof des 17. Jahrhunderts: Die Briefe von Paul Pálffy an Maximilian von Trauttmannsdorff (1647‒1650). Wien, 2009. 8 Gróf Zichy István: Adatok a XVII. századi magyar nemesség műveltségéhez. In: Emlékkönyv Berzeviczy Albert, a MT Akadémia elnökének tiszteleti taggá választásának harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest, 1934, 245‒249. Uő.: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Öregebbik Zichy István gróf (1616‒1693). In.: Regnum egyháztörténeti évkönyv 5. sz. Budapest, 1942‒1943, 734–764. 9 Újabban Zichy Istvánra: Károlyi Bálint: Zichy István, a Magyar Kamara elnökének levelezése Holló Zsigmond szepesi kamarai tanácsossal 1670-ben. In: Doktoranduszhallgatók VII. és VIII. konferenciájának tanulmányai. Szerk. Rózsa Sándor. Eger, 2020, /Konferenciák, műhelybeszélge tések XVII./, 37‒52. 10A későbbiekben terveim között szerepel a Magyar Kamara 17. századi elnökei életének és mun kásságának a feldolgozása akár monografikus keretek között.