Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
119 KÁROLYI B ÁLINT EGY RENDHAGYÓ KARRIER Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 1 A Magyar Kamara 1531-es felállításától kezdve a Magyar Királyság egyik legfontosabb folyamatosan működő hivatala volt a 16‒17. század során. A 16. század folyamán meghonosodott rendszer szerint a kamaraelnöki tisztségbe a Habsburg-uralkodók az egyházi elitből kiválasztott püspököket neveztek ki. A szekularizációs folyamatok keretében, ahogy a Magyar Kancellária esetében, úgy a Magyar Kamaránál is folyamatosan lecserélődtek az egyházi alkalmazottak.2 Igaz a folya mat itt valamivel gyorsabb volt. A 16. század közepére már csupán az elnökök voltak egyháziak; egy rövid időszakot, Dessewffy János (1557–1561) kamaraelnökségét leszámítva a 17. század elejéig változatlanul egyháziak töltötték be a kamaraelnöki tisztséget.3 Az utolsó egyházi kamarai praefectus Szuhay István váci püspök volt, akinek a tizenötéves háború, valamint Bocskai István mozgalma alatti tevékenysége komoly indulatokat korbácsolt fel. A későbbiek során ez is jelentősen közrejátszott abban, hogy a Wesselényi-féle rendi szervezkedést követő zűrzavarban kinevezett Kollonich Lipótot leszámítva, világiakkal lett betöltve az elnöki pozíció.4 A kamaraelnökökről napjainkig Thurzó Ferencet (1520‒1576) leszámítva, nem készült összefoglaló munka.5 Szerencsésebb helyzetben vagyunk a 17. századi prae -fectusokkal. Közülük Pálffy Pálról és Zichy Istvánról rendelkezünk bővebb ismeretekkel. Ugyanakkor ezek az ismeretek is általános jellegűek, illetve csak mellékesen veszik figyelembe a kamaránál kifejtett tevékenységüket. Pálffynál a legnagyobb figyelem nádorságára, az „esterházysta” csoportban betöltött szerepére, valamint 1 Ezúton szeretném megköszönni Gecsényi Lajosnak, hogy felhívta a figyelmemet Veglai Horváth Gáspár rendhagyó karrierjére. Köszönettel tartozom mindazon kollégáknak, akik felhívták a figyelmemet egyes forráscsoportokra, valamint tanácsaikkal és meglátásaikkal segítették ennek a munkának az elkészülését. 2 Fazekas István: A Magyar Udvari Kancellária és hivatalnokai a 16‒18. században: hivatalnoki kar rierlehetőségek a kora újkori Magyarországon. Századok, 2014. 5. sz. 1136. 3 Vö. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig . Budapest, 1946, 131.; Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai . Budapest, 1988, 109‒110. 4 Szuhay halálát követően hat elnök: Pethe László (1612–1617), Veglai Horváth Gáspár (1619– 1624), Pálffy Pál (1625–1646), Lippay Gáspár (1646–1653), Majthény Mihály (1655), Zichy István (1655–1672) valamint két igazgató/adminisztrátor: Vizkelethy Tamás (1609–1611) és Rakoviczky György (1653–1655), látta el a hivatalvezetői feladatokat. Vö. Fallenbüchl: i. m. 109‒110. 5 Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó: Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke, 1549‒1563. Levéltári közlemények , 2010. 1‒2. sz. 3‒31.
