Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Vass Eszter: A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása
A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfo kon, a fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) jár el. A Kúria iratkezelésének sajátosságai A Kúria iratkezelésének ellenőrzése az 1995. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Levéltár illetékességi körébe tartozik. Az ellenőrzésre jogszabály alapján háromévente kerül sor. A Kúria jelenleg hatályos iratkezelési szabályzata és irattári terve ‒ a Magyar Nemzeti Levéltárral többször egyeztetve ‒ a 14/2015. sz. elnöki utasítással 2015. október 15-én lépett hatályba. A szabályzatból, valamint a helyszínen végzett iratkezelési ellenőrzés tapasztalataiból kiderül, hogy iratkezelésük decentralizált.10 Az iratok átvétele, a postabontás, az érkeztetés az Ügykezelő Irodán, míg az iktatás itt és az Elnöki Irodán történik.11 A két iroda ügykezelése elkülönül egymástól. Az iktatás főlajst romszámos.12 A Kúria az Országos Bírósági Hivatal által tanúsított BIIR (Bírósági Integrált Informatikai Rendszer) iratkezelő szoftvert használja 2005 óta. A Kúrián belül az Elnöki Iroda – amely külön szervezeti egységet képez ‒ iratkezelése centralizált, és 2018-tól az Országos Bírósági Hivatal által tanúsított elnöki Iratkezelő Rendszer (EIR) megnevezésű iratkezelő és nyilvántartó szoftvert használja.13 2014 első felében a Kúria képviselői abban az ügyben kérték a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak segítségét, hogy az irataik levéltárba adása és selejtezése során milyen szempontokat lehetne érvényesíteni az iratválogatásnál. A levéltárral való egyeztetés során végül döntés született a selejtezhető besorolású bíróságkijelölési, illetve az előzetes letartóztatásra vonatkozó ügyiratok és az ítélőtábláknak átadott ügyek iratai kapcsán. Ezek mellett azt kellett még eldönteni, hogy selejtezhetőek-e a büntető ügyszakban keletkezett 15 évnél régebbi, az irattári tervben „Előzetes letartóztatás”, „Előzetes felülvizsgálata” és az „Előzetes meghosszabbítása” megnevezésű ügyek. A Levéltár munkatársai az iratok tüzetes áttekintése után végül úgy ítélték meg, hogy a letartóztatásokra vonatkozó ügyiratok nem maradandó értékűek, az ítélőtábláknak átadott ügyek iratait pedig célszerű lesz, ha a megyei levéltárak veszik át az ítélőtábláktól. A Levéltár képviselői a „vegyes ügyek”, korábbi panaszügyek iratait sem találták maradandó értékűeknek, mivel ezek általában tévesen a Kúriának küldött megkeresések voltak, illetve a valóban komoly ügyek az Elnöki Irodához kerültek. 10Jegyzőkönyv a Kúria iratkezelésének ellenőrzéséről, 14. 2016. 11. 29., 07/811-2/2016. ikt. sz. 11Uo. 14. 12Uo. 13Jegyzőkönyv a Kúria Elnöki Iroda iratkezelésének ellenőrzéséről, 14. 2016. 11.12., 07/307-1/2018. ikt. sz. Levéltártan 114
