Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Vass Eszter: A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása
A többi kollégiumi ügyirat esetében 2014 előtt nem született döntés a mintavételezés szempontjainak módszertani meghatározására, mivel a korabeli irattári tervek vagy nem voltak megfelelőek (pl. csak bírósági iratok tételcsoportja van, nincsenek elkülönítve a különböző szintű bíróságok egymástól, így a Legfelsőbb Bíróság sem), vagy szinte minden tétel levéltárba adandóként szerepelt. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság döntése után az iratok visszakerültek az elsőfokú bíróságokhoz, a Legfelsőbb Bíróság ügyirataiban csak az ítéletek találhatóak meg, tehát komplex ügyiratról nem beszélhetünk. Ennek ellenére a Levéltár munkatársai úgy találták, hogy a jelentősebb vagy kiemelt ügyek iratait a megyei tagintézményeken kívül az Országos Levéltárnak is át kell vennie. Ehhez azonban megfelelő szempontrendszert kell kialakítani, ami a korabeli és jelenlegi irattári tervek figyelembevétele mellett csak az iratanyag alapos áttekintésével valósítható meg. Hangsúlyozni kell, hogy a Kúria Központi irattárában 2014. április 29-én tett helyszíni látogatás alkalmával a Kúria részéről is igény mutatkozott egyfajta levéltári iránymutatásra a selejtezési eljárás, a maradandó érték megállapítása és a levéltárba adás lefolytatásához. A munka így 2014-ben közös erővel elindulhatott és egészen 2016-ig tartott – a levéltárosok heti egy napot töltöttek a Kúriánál ‒, ami az iratanyag nagy menynyiségét is jól mutatja. Megtekintettük a Kúria Elnöki Iroda 1998. évi iratait is. Erre azért volt szükség, mert ezen irattípus 1998 előtt keletkezett iratai már bekerültek a levéltárba, noha nem tekinthetőek maradandó értékűnek; így az 1998 utáni iratok felülvizsgálata mindenképpen indokolt volt, hogy elkerüljük a csekély forrásértékkel rendelkező iratok levéltárba kerülését. A maradandó értékű iratok kiválogatása érdekében a Levéltár munkatársai ezért átvizsgálták a LEBÜSZ (Elnöki Bírósági Ügyviteli Szakrendszer) irattári tervét, illetve megkérték az Elnöki Irodát, hogy az iratokról főcsoport-alcsoport szintű jegyzéket készítsenek. A levéltári vizsgálat az alábbi döntéseket eredményezte: A bíróságkijelölési, előzetes letartóztatási, előzetes felülvizsgálati, előzetes • meghosszabbítási és vegyes ügyek (panaszügyek) egyik kollégium esetében sem képeznek maradandó értéket, így ezeket az ügyirattípusokat a Levéltár nem vette át akkor, illetve nem veszi át most sem. A Munkaügyi Kollégium esetében a Levéltár álláspontja szerint maradandó • értékűek a felmondással, lemondással, munkaviszonnyal, foglalkoztatási megbetegedéssel, fegyelmivel, mulasztással, megvalósított jogsértéssel, valamint a vagyonjeggyel kapcsolatos olyan ügyek, amelyek esetében a Legfelsőbb Bíróság a korábbi ítéletet megváltoztatta. A Közigazgatási Kollégium esetében maradandó értékűek azon ügyek, • melyeknél a Legfelsőbb Bíróság a korábbi ítéletet megváltoztatta, kivéve az adóval kapcsolatosakat. A Kúria kollégiumai által keletkeztetett iratok selejtezési eljárásának levéltári kialakítása 115
